|
|
|
Hangom érted szól vízként tűzfalon át
Viasz gyermekként ölelt a láng
Te eljöttél, feloldoztál
Mondtad: „Nyújtsd ki kezed, ha valami bánt”
Hangod ott volt, de nem várt rám
A fény is csak vendégként ölelt, de fájt
A szavakon túl te is érted talán
A csendet, velem érted kiált
Álmaimat veled élem át
A vágyakon túl minden éjszakán
Legyél velem, örök szerelem vár
Őrzöm az álmot, vigyázva rád
Látom vágyaid, ne félj, elvarázsolom könnyeid
Néha fényévekre jársz, oly távoli csillagút porán
Színek mélyén, sok ezer élményt őriznek a falak
Ez csak a miénk
Közben szerelemdallam énekelt halkan
Szemedből olvastam el a mesét
Álmok égszínkék vizén, ahol narancsba vált a fény
Akár két szobád falán, kinyújtom kezem, vigyázva rád
Álmaimat veled élem át
A vágyakon túl minden éjszakán
Legyél velem, örök szerelem vár
Őrzöm az álmot, vigyázva rád
Vágyom titkaid, mesélj. Altass el, ringass még
Időtlen szenvedélyt fúj a szél, kérlek mindig, velem legyél
