


| Előadó: | Katona Klári |
|---|---|
| Album: | Titkaim |
| Megjelenés: | 1981 |
| Hossz: | 5:10 |
| Szövegírók: |
Sztevanovity Dusán |
|
Presser Gábor |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Pepita |
| Stílus: | Pop / Rock |
| Címkék: | Keressük! |

Egyszer volt,
most is itt van minden, mi egyszer volt,
vállalom vagy titkolom, mégis volt,
mi jött és elhagyott, mindez én vagyok.
Egyszer volt,
törött padokra tépett ősz hajolt,
vetetlen deszkán tudatlan boldogság,
az első jégvirág, aztán nincs tovább.
Egyszer volt, mosolyomba villan minden, mi kedves volt,
egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt,
egyszer volt, ölelésem ölel mindent, mi ölelés volt.
Az vagyok én, mi eddig volt.
Egyszer volt,
mint a túl szép képzelet, olyan volt,
büszke ház a táj felett volt ilyen,
olyan képtelen, mint a filmeken.
Egyszer volt,
a szülők éppen Párizsban, azt hiszem,
s ágyból néztünk tévét, s a képeken
nem volt semmi más, ott is szerelem.
Egyszer volt, mosolyomba villan minden, mi kedves volt,
egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt,
egyszer volt, ölelésem ölel mindent, mi ölelés volt.
Az vagyok én, mi eddig volt.
Egyszer volt,
három év vagy kettő, de hosszú volt,
fékevesztett vonatom zakatolt
át az éveken, vakon, síntelen.
Egyszer volt,
minden, ami semmilyen, igen, volt,
nem hittem, hogy lesz ilyen, minden volt,
s nem volt semmi sem, csak az életem.
Egyszer volt, akartam azt, hogy kérdezd meg, mi volt.
Egyszer volt, a jövőmre a múltam válaszolt.
Egyszer volt, hogy elmondhattam minden rosszat és jót.
S bármi volt, ölelésem ölel mindent, mi eddig volt.
Mégis mi volt, az már csak volt.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.