|
|
|
| Előadó: | L'art pour l'art |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dolák-Saly Róbert Szászi Móni Dolák Saly Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden férfinak
Az álma én vagyok.
Hogy irigyek rám a többi nők,
Én nem csodálkozok.
Izgató a szám,
A nyelvem tűzpiros,
A röntgenképen látható,
Hogy a gyomrom is csinos.
Fitness-re járok, mert az a menő,
Agyam, az nincsen, de biztos kinő.
Ha beszél a szájam, az felejthető,
A fejem az ágyban levehető.
Bizony, bizony, bizony,
De nem panaszkodom.
Bár problémám nekem is százezer adódhat,
Műkörmöm például bárhol elhagyódhat.
Mi lesz, ha hirtelen kihízom a sálam,
Vagy váratlanul kifogyik a szoliból az áram,
És mi lesz, ha korábban bezár a Plasa,
Vagy nem gyárt majd parfümöt többé a NASA.
Jujuj! Jujuj!
A vádlim szőrtelen,
A bőröm bársonyos,
Minden részem tökéletes,
Még a nyálam is gusztusos.
Azt mondják rólam, hogy buta-eszű,
A logikám szinte meg csirkeszerű.
Hogy az értelem fontos, én alig hiszem,
A bugyimmal szerintem többre viszem.
Bizony, bizony, bizony,
Hát nem panaszkodom.
Hisz nem olyan nagy baj, hogy nem okos az eszem,
Ha hosszú a combom, és ide-oda teszem.
És ügyesen eszek, mer' kinyitom a számat,
És ruhavevés közbe' sose vagyok fáradt.
És nem ijedek meg ám, ha meglátok egy ufót,
És nem félek a kádba', mikor kihúzom a dugót.
Jujuj! Jujuj!
Bizony!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
