|
|
|
| Előadó: | L'art pour l'art |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dolák-Saly Róbert Szászi Móni Dolák Saly Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden férfinak
Az álma én vagyok.
Hogy irigyek rám a többi nők,
Én nem csodálkozok.
Izgató a szám,
A nyelvem tűzpiros,
A röntgenképen látható,
Hogy a gyomrom is csinos.
Fitness-re járok, mert az a menő,
Agyam, az nincsen, de biztos kinő.
Ha beszél a szájam, az felejthető,
A fejem az ágyban levehető.
Bizony, bizony, bizony,
De nem panaszkodom.
Bár problémám nekem is százezer adódhat,
Műkörmöm például bárhol elhagyódhat.
Mi lesz, ha hirtelen kihízom a sálam,
Vagy váratlanul kifogyik a szoliból az áram,
És mi lesz, ha korábban bezár a Plasa,
Vagy nem gyárt majd parfümöt többé a NASA.
Jujuj! Jujuj!
A vádlim szőrtelen,
A bőröm bársonyos,
Minden részem tökéletes,
Még a nyálam is gusztusos.
Azt mondják rólam, hogy buta-eszű,
A logikám szinte meg csirkeszerű.
Hogy az értelem fontos, én alig hiszem,
A bugyimmal szerintem többre viszem.
Bizony, bizony, bizony,
Hát nem panaszkodom.
Hisz nem olyan nagy baj, hogy nem okos az eszem,
Ha hosszú a combom, és ide-oda teszem.
És ügyesen eszek, mer' kinyitom a számat,
És ruhavevés közbe' sose vagyok fáradt.
És nem ijedek meg ám, ha meglátok egy ufót,
És nem félek a kádba', mikor kihúzom a dugót.
Jujuj! Jujuj!
Bizony!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
