|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Ember a fán |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 4:09 |
| Szövegírók: |
Kollár-Klemencz László Kollár Klemencz László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Visszafelé élni, élni minek? Hogy vissza menj a semminek?
Hogy azt kívánhasd még egyszer-kétszer,
Hogy a tegnapi nap holnap jöjjön el?
lálálláállá lálál lálá
Csalódásból legyen szerelem,
A magányból megint barátság,
Öregből a gyerek ,
Papírból lombos fa,
Alma turmixból meg almafa...
lálálá láá láláláá
Fából iskolába csemete,
Izzadság a pohárba visszafröccsen-e,
Kerítésből kolbász,
Kígyóból uborka,
Rosszból legyen jó,
S ne jóból a rossz.
Visszafelé élni, élni minek? Hogy visszamenj a semminek?
Hogy azt kívánhasd még egyszer-kétszer,
Hogy a tegnapi nap holnap jöjjön el?
Gyerekből legyen a szerelem,
Pistikén múljon, hogy a szőkét szeretem.
Árva lány ne lehessen árva,
Ez legyen a tegnap este álma...
Vagy mindez így is van,
csak nem figyeltem alaposan?
Merre halad az élet velem -
Visszafelé vagy előre...?
Visszafelé vagy előre?
Sáros lett a cipész cipője...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
