|
|
|
[1. Versszak]:
Megint egy életjel, oly rég láttalak már
A szívem mint a romhalom, téglák alatt vár..
Ez most nem a rímekről szól, hanem csak Rólad és rólam
Hogy az eddig ki nem mondott tiszteletemet lerójam
Felsorolni is nehéz azt a sok jót, amit köszönhetek
Próbáltál felkarolni, de maradtam egy örök gyerek
Tüzeddel tápláltál, de nem akartam megégni
Nem tudtam, hogy mit érezhetsz, csak várni és csak remélni
Kis lépésekben váltam egy egészen új emberré
Sokat hibáztam mégis, bárcsak jóvá tehetném
A fejem lágya lassan benő, eltelt negyed évszázad
Mint a nemes borok, korral érünk, itatnám a szép szádat
De az a két borospohár többé már nem koccanhat össze
Emlékképek között bolyongok, a kérdés: velem jössz-e?
Tegyünk egy sétát a múltba, hogy is kezdődött..?
Kisugárzásod az első pillanatban meggyőzött..
Úgy éreztem szárnyalok, hogy minden rossz elkerül
Ha a nap sugarától arcod mosolyra derül
Mióta egymásra talált a napfény és a jég
Megindult az olvadás és a kölcsönös függőség
A jobbik felem lettél, a mélyből felemeltél,
A tettek mezején mindig bölcsen szerepeltél,
Mindent megtennék, hogy miattam több könnycseppet ne ejtsél,
A vágyunk óceánján hajónkat ne érje szél..
[Refrén]: (2x)
Csak a szépre emlékszem..
Ketten együtt, kéz a kézben..
Minden vihart átvészel egy ölelés..
Csak a szépre emlékszem..
Felejthetetlen élmények,
Más már nem számíthat, csak te meg én..
[2. Versszak]:
Csak a szépre emlékeznék,
De a régi énemet már szétszedték
A régi éveim hosszú sora, az élet néha mostoha
(Negatív példává váltam amit már nem követnék soha)
A gyerekkori rossz emlékek az agysejtekkel pusztulnak,
A múlt ilyen emberré tett, ez sokaknak már túl durva
Karácsony éjjelén, tinédzser korunkban
Mennyien bóklásztunk, vettünk a poharunkba még egy italt
Az is melegít, jobb mint a pokróc
Legalább addig sincs a torkomban a gombóc..
A családommá váltak a barátok és a terek,
Tudtam ha hazamegyek senkivel sem beszélhetek..
Éjszakai bárok váltották az otthon melegét,
Soha nem hittem volna, hogy egyszer megérem az idejét
Amikor valaki a figyelmességével kitüntet
És megmutatja milyen szép egy igazi ünnep..
Jöttél és rabul ejtettél, azóta el nem engedsz,
Éjjel azt álmodom, hogy hazajössz és végre felébresztessz
Riadtan kelek, a valóság gyötrelem a négyzeten
Többé nem titkolom: benned lelem végzetem..
Nyugtatom magam, hogy még nem lehet veszett fejsze nyele
Csak most jöttem rá mit jelentesz, hogy törődjek bele?
Itt még nem érhetne véget, előttünk sok naplemente,
A napraforgós domboldalon ránk esteledhetne...
(Ránk esteledhetne.. A napraforgós domboldalon ránk esteledhetne..)
[Refrén]: (4x)
Csak a szépre emlékszem..
Ketten együtt, kéz a kézben..
Minden vihart átvészel egy ölelés..
Csak a szépre emlékszem..
Felejthetetlen élmények,
Más már nem számíthat, csak te meg én..
(Csak a szépre emlékszem...)
Decemberben A jégbarlang éneke című immerzív zenés mesejáték csillogó téli világa varázsolja el a nézőket.
Hangokból szőtt téli mesére hív a CODE és a Kabóca Bábszínház produkciója
A meghitt történet a zene és a közös éneklés erejéről szól, mely bebizonyítja, hogy a még leghidegebb tájak is életre kelhetnek, ha több szív dobban egyszerre.
A Kabóca Bábszínház csaknem 25 éve működik hivatásos társulatként, mely bábelőadásaival, kreatív foglalkozásaival, koncertjeivel és kulturális programkínálatával valódi közösségi térként működik Veszprém életében.
A CODE Digitális Élményközpont a város legújabb és leginnovatívabb intézménye, egyedülálló módon ötvözi a tudományt, a technológiát és a művészetet, és a kultúra hagyományos formáit új perspektívába helyezi. E két intézmény a karácsonyra hangolódva egy izgalmas együttműködés keretében mutatja be A jégbarlang éneke című családi előadást.
A jeges téli világ a CODE immerzív hatszögletű terében, a Hexagonban lép ki a falak közül és a hangok, fények és mozdulatok összejátéka által új szintre emeli az előadóművészetet.
Mesés utazás egy jégbe zárt tájon át
A jégbarlang éneke egy téli világot tár elénk, ahol egykor fény és ének töltötte meg a kristálybarlangokat. Egyszer azonban a Jégtündér szíve megfagyott és minden elnémult körülötte. A történet során a közönséget három bátor angyal kíséri útján: Kérdező, aki minden titokra kíváncsi, Derű, aki a legnagyobb hidegben is megtalálja a fényt, és Hang, akinek színtiszta éneke a fagyott csendet is átjárja. Küldetésük, hogy megtalálják a Zene Tündérét és újra harmóniát hozzanak a világba.
Egyedülálló élmény és tökéletes családi program az ünnepi hangolódásra
A kékesen csillogó fények, a ragyogó jégformák és a kristálybarlangokat idéző látvány az immerzív tér segítségével teremti meg a téli meseország érzését. Az élőben felcsendülő ének, a narráció és a különleges hang- és fényhatások olyan közel hozzák a történetet a közönséghez, hogy szinte ők is a mese részévé válnak.
A jégbarlang éneke egy szívmelengető, meghitt családi történet, amely bármely korosztály számára értékes üzeneteket hordoz. A bátorságról, az összetartás erejéről és a zenében rejlő csodáról mesél – arról, hogy akár az egész világot képesek vagyunk megváltoztatni, ha összefogunk.
Neves szereplő- és alkotógárda keltik életre a jeges mesevilágot
A produkcióban olyan elismert művészek és alkotók kaptak helyet, mint Fehér Lili, Cziffra György-díjas zongoraművész, valamint Ladányi Andrea, Liszt Ferenc-, Harangozó Gyula- és Kossuth-díjas, érdemes művész, aki a rendezést, a vizuális koncepciót és a koreográfiát is jegyzi. Az immerzív zenés mesejátékban a veszprémi gyerekeknek is fontos szerep jut, ezzel gazdagítva az előadás sokszínűségét.
A narráció Für Anikó, Jászai Mari-díjas és érdemes művész hangján szólal meg.
Az alkotók sorában szerepel még Markó Róbert, író és Borlai Gergő, Máté Péter-díjas zenész és zeneszerző – előbbi a szövegért, utóbbi a darab zenei világáért felel. Az installációt Triin Turnpuu készítette és a produkció megvalósításában Anna Rakita is közreműködik.
Az előadások időpontjai
2025. december 5. péntek 9:30
2025. december 6. szombat 9:30 és 17:00
2025. december 19. péntek 9:30
2025. december 20. szombat 17:00
2025. december 21. vasárnap 9:30
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
