


| Előadó: | Norba |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Asztalos Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Jah. Vanis Crain Mekvart szleng.
A zászlóm leng. Kriminál N.O.R (N.O.R)
Egyes lecke hogy egy fecske nem csinál nyarat,
de az N egyedül is arat.
Álom a sarat.
Az álmom az marad, a beat-m viszem tűzön-vízen.
Hiszen kell, a rímem a hangfalat hevítem.
Folyik a fülbe, mint az izzó acél.
Haver az is a cél.
A végeredmény jeles,
csak ha már tényleg vége, akkor neves.
A világ annak áll, aki szemes.
Javítom a látásod letörlöm, hogy be ne párásodj,
a sztárok cipelik a gázsit, mint a mállások.
Neked meg létkérdés, hogy van ezen állásod.
Kettes lecke haver hogy egyesek,
Vakon hűségesek, míg a csajok nedvesek.
Tapadnak, ha jól meg vannak baszva.
A több órás vas szex kifulladsz, mint az asztma.
Utána meg mondják, hogy:- Azt a kurva.
Én meg csak annyit hogy: Bomba volt a kurva.
Olajra is lépek mielőtt szemet szúrna,
hogy nem repülünk együtt a tenger túlra.
Ref.:
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
Hogy miért jár a feje évek óta ugyan azon.
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
Hogy miért jár a feje évek óta ugyan azon.
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
Hogy miért jár a feje évek óta ugyan azon.
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
A beszédem a fegyver mert veszélyes a vadon.
Hármas lecke, hogy a beton, amit taposok,
határoz a sorson, mint a kockán a hatosok.
Utcai harcosok angyalok véres szárnyain.
Én a föld alatt mozgok, mint a berak-esek a Jászain.
A zene szóljon a nap minden percében,
nekem ez az alap a láncot letépem.
Párázd ki magad, mert falhoz bassz a flow.
Haver ez az igaz valóság show.
Eljön a napja, hogy a világot megváltom,
Vanis Crain Szlengek a Mekvarton
Eljön a napja, hogy a világot megváltom,
Vanis Crain Szlengek a Mekvarton
Eljön a napja, hogy a világot megváltom,
Vanis Crain Szlengek a Mekvarton
Eljön a napja, hogy a világot megváltom,
Vanis Crain Szlengek a Mekvarton
Ref.:
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
Hogy miért jár a feje évek óta ugyan azon.
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
Hogy miért jár a feje évek óta ugyan azon.
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
Hogy miért jár a feje évek óta ugyan azon.
Kérdezd meg hogy ki, ki ez a fura fazon.
Hogy miért jár a feje évek óta ugyan azon.
A beszédem a fegyver mert veszélyes a vadon.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala