|
|
|
Nem kapok levegőt...csak nehezen
Üdvözöllek...
Látom...látogatóba jöttél...Fáj a tüdőm
úgyis csak fekszem, felmond a légcső
úgyis csak fekszem, felmond a légcső
te meg...látógatóba jöttél?...látógatóba jöttél?
sok a lépcső
Alattvalók a trónon a homályba pislognak
a célon is átmennek, de a tömegből kilógnak
szemük mi táplálja a ráncokat arcukon,
a part szakad, rájönnek!...nincsen már több kupon
a megváltó részére, ki űzi az ördögöt
de terjeszti a rosszat, ellensége megszűnt létezni
bosszant ha vétkezni kell, nem fog porázon tartani senki,
mert a magam ura vagyok
néha fura ez?...vagy csak a szokás hatalma,
hogy csábít a vadalma...kiégett minden izzó
az érték az kincs, de az erényből nincsen egy csepp se...
zzzzzzzzz...mert, mi?...zzzzzzzzzz
majd az árnyékom törekszik, hogy lényemet elfedje
mert normális vagyok, csak személyiségem ferde
édesek a tengerek, hol feltámadnak ninivék
ezzel a szemetekben nagyobb(bleeeh)ellenszenvet kivívnék
mert nem értitek, mitől remegnek görcsösen ujjaim
csak az útálatot tudjátok tortába bújtatni
addig keverem a paklit, még omegából alfa lesz
csalfa kis kúrvák csüngenek a pénzes balfaszon
hogy klafábbnak láccak a kollektíva karba von
mert megfeleltem nektek, csak magamat útálom meg
míg az idő mögöttem részegen ásít,
de a pengém éles, elvágja a kötelet, mi tart téged,
na meg a korodon a fáslit
érzem lappang a kor, mindenkit belűlről fertőz
az egyenes meg ferdűl, megfordul láccik szemből
a bástya megdől, hogy szét essen a vár
a kóldus kevés ezért szét marja a kaviár
ez jár, vagy csak kötelet teszünk nyakunk köré (ez jár),
vagy a pisztolyt a szánkba, mert nem bírjuk tovább
a szemretina nélkül a hazug igazát hajtja
hogy ő sem az a gatyába élvezős fajta
de két erős mokkával a bárban nem szokták a napot kezdeni,
a karton lap alatt
meghúzódó erkölcs mókus keréken szalad
és nem kéri, hogy felkeltsd, minek lássa a fertőt?
csak a sebekre só, minden nap üresebb a tányér,
a türelem rózsája...meg tüskéjével fertőz...
a sebedre só ;)
- lépteid...egyre jobban közelítenek...beteg ágyamhoz...
látom látogatóba jöttél...Mért jöttél?
- azért jöttem, hogy rá álljak a lélegesztetőgéped csövére...
csak azért...;) a sebedre só...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
