Előadó: | Tankcsapda |
---|---|
Album: | Agyarország |
Megjelenés: | 2001 |
Hossz: | 4:18 |
Szövegírók: |
Lukács Laci |
Fejes Tamás |
|
Kiadó: | Sony Music |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Terepen járó autó,
Ukrán végrehajtó
harminc-negyven milla
Meg egy-két fegyveres gorilla
Aki meg a konténerben turkál,
Annak a Hollywood Boulevard
Lenne a harmadik emelet négy,
Ahonnan reggel lifttel mégy el
Nézz szét milyen ez a város,
Egy-két milliárdos gyáros
Minden fingásától rettegnek,
Mindent kilóra vettek meg
Nyugati a reklám,
Magyar a nóta,
A TV előtt a sok idióta
Bármit elhisz:
Lehet néger Jézus; élő Elvis
Este a hotelszobában várja
A környék legdrágább kurvája
Pezsgő és kaviár,
Mindenkinek ami jár
Én abban a korban élek,
Amikor csak a test számít nem a lélek
Semmit nem adnak ingyen,
Akinek semmije nincs
Mi a faszban higgyen?!
Ahol a kormány ott van a gáz, Kuplung, sebváltó, ne pofázz
Ha meg lennék elégedve,
Talán nem lennék elégetve
Lehet hogy ez most túlzás,
De nincs már túl sok húzás,
Nem lesz többé pardon,
Ide a kardom!
Én vagyok a fegyver, a csőben én vagyok a töltény
Én vagyok az állat (az emberi), én vagyok a törvény
Én vagyok a fegyver a csőben én vagyok a töltény
Én vagyok az állat az (az emberi), én vagyok a törvény
Én vagyok a törvény!
Én vagyok a törvény!
Én vagyok a törvény!
Pénzért bárki bármit megtesz,
Te is jobban teszed ha mentesz
Hiába vannak rendőrök,
Itt rend attól még nem lesz
Se az FBI, se a NASA
Se a pláza, se az Isten háza
Nem tud nyújtani menedéket,
Ha neked szánják a lövedéket.
A rádióból meg ömlik a genny,
Nincs egy szar hely, ahová menj
Minden nap ugyan az a dal,
Nem tudsz mit kezdeni magaddal
Az élet álom,
Kelj fel
Ha jön a reggel
A zászlót majd tartom,
Ide a kardom!
Én vagyok a fegyver, a csőben én vagyok a töltény
Én vagyok az állat (az emberi), én vagyok a törvény
Én vagyok a fegyver a csőben én (magam) vagyok a töltény
Én vagyok az állat az (az emberi), én vagyok a törvény
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana