|
|
|
| Előadó: | No Thanx |
|---|---|
| Album: | Gépregény |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 2:58 |
| Szövegírók: |
Szabó Eszter |
|
Szabó Eszter Kontor Tamás |
|
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | pop rock, rock |
| Címkék: | Keressük! |
Rám szólsz,ha közel mennék,
Eltűnsz,ha veled lennék.
Miért nem lehet egyszerűen
Jobb a csend?
Hidd el,ha mást akarnék,
Már régen nem zavarnék,
De fogalmad sincs,fogalmad sincs,
Mennyire fáj idebent!
Hogy itt vagyok,mennyit ér?
Mert csak az támadhat így,aki fél.
Ó,nem,ne bújj el messzire!
Nem kell álarc a semmire!
Nem kell figyelnünk a hibákra!
Nem kell páncél a világra!
Azt hittem,mindent láttam,
Míg végre megtaláltam,
Azt hittem,kijártam már
Minden iskolát.
De mondd el,mit tehetnék?
Figyelj,én hallgatok még,
De nem tudhatom,meddig bírom
Szavak nélkül tovább.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
