|
|
|
| Előadó: | No Thanx |
|---|---|
| Album: | Gépregény |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 3:44 |
| Szövegírók: |
Kámán Andrea |
|
Kámán Andrea Háry Péter |
|
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | pop rock, rock |
| Címkék: | Keressük! |
Harcolj,legyél újra bátor,
megtalálhatod a hős erényt!
az érték mit a kőbe véstek,
kőkeményen üzen új reményt.
s ha várnád,hogy ölbe pottyan,
hát várhatsz még vagy ezeregy napot.
lépj hát,s vedd kézbe a sorsod!
az ég sem oszthat mindig jó lapot.
ébredj hát!
gondold át!
tégy csodát!
és engedd el a füled mellett,hogy...
nem nőhetnek a fák az égig,és
nem mászhatnál rajta végig.
hogy megfoghasd ott az Isten lábát...
csak vidd a jók szavát,és csoda vár rád!
mozdulj,legyél újra öntelt,
hidd el,jót tesz néha egy kis *én*!
az arcod,mit egy kép takar el,
fúrd a szélbe most a gőg egén!
lépj hát,s tegyél újra többet,
mint az éjjel átfutó gondolat
mit vártál,mint a messiásod,
s mi a fejedből most végre kipattant!
ébredj hát!
gondold át!
tégy csodát!
és engedd el a füled mellett,hogy...
nem nőhetnek a fák az égig,és
nem mászhatnál rajta végig.
hogy megfoghasd ott az Isten lábát...
csak vidd a jók szavát,és csoda vár rád!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
