|
|
|
| Előadó: | No Thanx |
|---|---|
| Album: | Gépregény |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 3:32 |
| Szövegírók: |
Orbán Tamás |
|
Kámán Andrea Háry Péter |
|
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | pop rock |
| Címkék: | múltidéző, szerelmes [+] |
Valamikor még a vég előtt
Szerelemtől lángolt ez a föld.
De gonosz lett és jéghideg a világ,
Csak mi maradtunk már, kit éget a láng.
Most a lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.
Refr.:
Hisz nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen,
Hol élet vár.
Minek van a szív, ha nem dobog?
Mit ér az a tűz, mi fojtva lobog?
A szerelem az élet volt rég.
Csak mi vagyunk, kik óvhatjuk még.
Most a lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.
Refr.:
Hisz nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen,
Hol élet vár.
A lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.
Hisz nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen.
Nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen,
Hol élet vár.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
