Előadó: | Krízis zenekar |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
mega:
így visszanézve asszem mégiscsak élvezem,
ami történt, a sok szar a négyzeten
kellett..és hogy vesztek már nemszámít,
mellettem voltatok..történt mi történt
és ennyi..ez ellen nem kell mit tenni.
a tettek beszélnek, a szavak csak a körítés.
van egy kerítés mi kerít be.
véd a vádaktól, tõletek, és ez szerintem
így szükséges..mer a kés éles volt.
fõlega hátamban, de míg felettem hold
meg a csillagok, kezemben bor, meg a csikkhalom
az asztalon, talán lessz ez még így se
a semmi is semleges lesz, meg az I-re
a pont helyett vesszõ kerül, és ki szívlel
a szívem mélyen tudom..vagy csak remélem..
vagy csak remélem.. hogy még elérem õt..
refr.(geetee):
Hosszú az út mely elõttem áll, de megöltem már minden érzést.
Elállt minden vérzés, szemem fénye nem utat mutat, inkább elvakít.
Sokan tanítottak, takarítottak utánam én mindezt utáltam.
Nem kértem semmit, nem értem semmit el, nekem csak ennyi kell...
geetee:
Hosszú volt az út, mely elõttem állt,
hosszan is zarándokoltam, s ezért sokszor
mást okoltam, egy más pokolban jártam,
de sok oldal várta, hogy sokoldalammal
sokkoljak dalommal, én megpróbáltam...
mindent... de hiába, így is kizártak.
Most fázva, de remélve, ázva de egészben
várom, hogy szólj, hogy bókolj, hogy csókolj,
vagy ûzz el, betûzd el a nevem,
vagy nyisd fel a szemem, hagy nõjek egy új életre fel...
Gyújts énbennem fel mindent, és ültess újra
egy édenkertet, bár nem érdekeltek eddig
szép mesék, de minden lépésemet eddig
ébren tettem meg, térdre kényszerítve csúszok,
Ti meg húztok, ehelyett elég, ha egy
tõrrel leszúrtok...
Nyolcvan éve, 1945. február 6-án született Bob Marley, akinek neve egyet jelent Jamaicával és a reggae zenével. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga.
Robert Nesta Marley néven látta meg a napvilágot a karibi sziget egyik eldugott falujában, egy angol apa és egy fekete tinédzser lány gyermekeként. Apja rögtön születése után eltűnt életéből, nem sokkal később meg is halt, Marley csak egy fényképről ismerte. A zenei karrier reményében tizennégy évesen ment Kingstonba, ahol kezdetben nyomorgott, de aztán szárnyai alá vette a reggae atyjának számító, buzgó rasztafári Joe Higgs. Ő hozta össze a Wailers együttest, amelyben Marley mellett a műfaj másik két legendája, Peter Tosh és Bunny Livingston zenélt. Jóllehet volt néhány helyi sikerük, túl messzire nem jutottak, így 1966-ban a feloszlás mellett döntöttek. Marley fél évig egy amerikai autógyárban dolgozott, ekkoriban nősült meg. Felesége, Rita haláláig társa, háttérénekesnője maradt, s három gyermekük született, de Marley-nek több házasságon kívüli gyermeke is volt.
Hazatérve újjáalakította a Wailerst, s a reggae gyökereit kutatva tanulmányozta az 1930-as években Jamaicában létrejött rasztafári szektát. A raszták a Biblia sajátos értelmezéséből kiindulva Hailé Szelasszié etióp császárban látták a megváltót, Etiópiában pedig "az Ígéret Földjét".
A spirituális megvilágosodás után élete, személyisége is megváltozott: nemcsak a jellegzetes, fürtökbe font raszta-frizurát kezdte hordani, visszatért az afrikai gyökerekhez, hitvallását vegyes származására utalva így fogalmazta meg: "Nem állok a fehér ember oldalán és nem állok a fekete ember oldalán, Isten oldalán állok".
A Wailers nem csak szórakoztatni akart, kiállt az elnyomottak, a szegények mellett, a hitről és a szabadságról énekelt, amibe beleértették az általuk megvilágosodást hozó szent fűnek tartott marihuána fogyasztásának szabadságát is.
A Wailers első, Jamaicán kívül is terjesztett lemeze 1973-ban jelent meg, Marley neve a következő évben lett világszerte ismert, amikor Eric Clapton feldolgozta I Shot the Sheriff című szerzeményét. A Wailers 1974-ben a soul nagy csillagának számító Sly and the Family Stone előzenekaraként mutatkozott be az amerikai közönségnek, néhány előadás után azonban kirúgták őket a turnéból, ugyanis sokkal nagyobb sikerük volt, mint a fő attrakciónak. Nem sokkal később Tosh és Livingston a szólókarrier reményében kilépett (mindkettő sikeres lett, de korántsem annyira, mint Marley, Tosht 1987-ben máig tisztázatlan körülmények között lőtték le.)
Marley új zenészekkel folytatta, a vokálban helyet kapott felesége, Rita is. 1975-ben jelent meg Natty Dread című albuma, ezen hallható a No Woman, No Cry, egy év múlva a Rastaman Vibration már az amerikai lemezlistán is előkelő helyet ért el. Marley politikai töltetű szövegei égető társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, ugyanakkor zenéje lehetőséget adott arra, hogy hallgatói kikapcsolódjanak, rövid időre elfeledkezzenek bajaikról. Teltházas koncerteket adott és világsztárnak számított, Jamaicában azonban még ennél is többnek: élő legendának, prófétának, a nemzet hangjának. Ő népszerűségét kihasználva törekedett a zűrzavaros hazájában szemben álló politikusok kibékítésére, 1976-ban egy
ingyenes koncertje előtt két nappal merényletet követtek el ellene, ám sebesülten is a színpadra állt és a béke hangján beszélt.
Végül sikerült elérnie, hogy az ősi ellenfelek két évvel később nyilvánosan, stílszerűen egy Marley-koncerten békejobbot nyújtsanak egymásnak.
Sorra követték egymást kiváló albumai (Exodus, Kaya, Babylon By Bus, Survival) és a remek dalok. Az énekes a színpadon valóságos extázisban zenélt és lüktető muzsikájával hallgatóságát is magával ragadta. Épp egy amerikai turnéra készült, amikor 1981 tavaszán a New York-i Central Parkban
kocogás közben összeesett, és az orvosi vizsgálat során kiderült, hogy rákbetegségben szenved
a kór átterjedt az agyára, tüdejére és a májára is. Alig 36 évesen, 1981. május 11-én halt meg Miamiban, temetését Jamaicában nemzeti gyász követte, díszsírhelyet kapott Kingstonban, ahol múzeuma is van.
Bob Marley hatással volt a zenére, divatra, a politikára, a kultúrára, 75 milliónál több lemeze kelt el világszerte
a halála után kiadott, legnagyobb slágereit összegző Legends című album 871. hete szerepel megszakítás nélkül a Billboard magazin 200-as listáján és csak a Pink Floyd Dark Side of The Moon című lemeze előzi meg. Zenei örökségét viszi tovább Ziggy fia, számait újra és újra feldolgozzák, de azért a Could You Be Loved, a Redemption Song, a Get Up, Stand Up, a One Love, az Is This Love az eredeti változatban a legjobb. Marley bekerült a Rock Dicsőségcsarnokába, még évtizedekkel halála után is a legjobban kereső hírességek között van, sőt nevét viseli az első marihuána-világmárka, a Marley Natural termékeket a kannabiszt legalizáló országokban lehet megvásárolni. Első európai szobrát a Bánátban, Diószegpusztán (Banatski Sokolac) állították fel 2008-ban. Életéről 2012-ben dokumentumfilm készült, amelyben addig ismeretlen dalai is felhangzottak, tavaly pedig bemutatták a róla készült Bob Marley: One Love című játékfilmet, Kingsley Ben-Adir főszereplésével.
Fotó: Bob Marley Facebook