|
|
|
|
|
| Előadó: | Szentivánéji álom (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
|
Szakcsi Lakatos Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | worldmusical |
| Címkék: | Keressük! |
(Zuboly):
Jól van fülem, jól alakul a dolog.
Egyben vagyunk, túl is éljük valahogy.
Volt már kemény, majd elmúlik, ne aggódj!
Hegyezgetnek, legyezgetnek,
egész könnyen viselem Titániát.
S akkor, ha már így vigasztal ez a nő:
Tény, hogy szamár vagyok, viszont kitűnő
Szolgáltatás övez engem, ez a fő!
Minek ide morál, szabály?
Jó a kaja, nagy a kanál!
Király világ!
Úrrá leszek most minden téren,
így kell legyen, ez jár, én érzem.
Kedvem lelem a tündérkékben,
senki választ nem követel,
hogy az ember miért követ el bigámiát.
(Kórus):
Zubolyunk legyen itt főbecsben,
nem akad nagyobb úr már egy sem!
Aki keres, fület talál,
s ha már szamár, ordít, zabál!
(Zuboly):
Nagy tehetség sikert arat, élvezem a hatalmamat!
(Kórus):
Zubolyunk legyen itt fő becsben,
nem akad nagyobb úr már egy sem!
Aki keres, fület talál,
s ha már szamár, ordít, zabál!
(Zuboly):
Ha már hárem, legyen három, akad itten bőven párom!
Király világ!
(Titánia):
Mi ez a förtelem?Mi ez a rettenet?
Mi ez a szégyen mely nyomban eltemet?
Mi ez az undor ami most elfog?
Hol van az ember mely ilyet felfog?
Ki vagy te bűzös otromba jószág?
Akárki küldött féltheti sorsát!
Megölöm! Ki lehet? Ki vele!
(Zuboly):
Úgy lesz bizony, mert ha én azt akarom,
nem kell alább, csak a világhatalom!
Tündér segít, hamarosan megkapom!
Akkor aztán magam osztok
minden posztot, szerepet!
Király világ!
Úrrá leszek most minden téren,
így kell legyen, ez jár, én érzem.
Kedvem lelem a tündérkékben.
Közben pedig nagy titokban,
igen hamar lehetek világkirály!
Úgy lesz bizony, hamarosan kiderül:
mindenható szamár leszek egyedül!
Majd csak nekem fogadhat szót a világ!
áÁ áÁ
Hoppá, ez most milyen dolog?
Mi tör rám, míg ábrándozok?
Hogyne volnék elképedve?
Épp megjött az ember kedve,
fülem akkor miért téped le?
Ki vagy zsivány?
Megállj cigány!
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
