|
|
|
| Előadó: | Vámpírok bálja (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor Michael Kunze |
|
Jim Steinman |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
(Gróf):
Hosszú évekig csak ábrándoztál.
Ködkép voltam, de most vágyódsz már rám.
Örvendj hát…
Kettőnket most egy lépés választ csak el,
És hogyha hívlak indulsz,
Mert jönnöd kell.
Jössz álmoktól űzve,
Hogy üdvödre lelj.
(Kórus):
Készen állj…Készen állj…!
(Gróf):
Isten meghalt rég, hát miért keresnénk?
(Kórus):
Készen állj…!
(Gróf):
Végtelen életre ítéltetvén, új fajként.
(Kórus):
Készen állj…!
(Gróf):
Vágyjuk a nap tüzét, de féljük a fényt.
A hazug szót hisszük, a rossz rejt reményt…
A jót mind megvetjük, s a gyűlölt hoz kéjt.
(Kórus):
Készen állj…!
(Gróf):
Amit védek, elpusztul, amit áldok sorra elvész.
Vágyad mérgemtől virul, míg e másik létig elérsz.
Merülj el!
Jöjj, vár ránk, vár az éj!
Egész lényed add át!
Az örökkévalóság az, mi vár ott majd ránk.
Én elrejtelek árnyékommal…
(Sarah):
Hallom azt a hangot, ami hív…
(Gróf):
Örvendj hát…
(Kórus):
Készen állj…!
(Gróf):
Kettőnket most egy hajszál választ csak el,
És hogyha hívlak indulsz,
Mert jönnöd kell.
Jössz álmoktól űzve,
Hogy üdvödre lelj.
(Kórus):
Isten meghalt rég, hát miért keresnénk?
Végtelen életre ítéltetvén, új fajként.
Vágyjuk a nap tüzét, de féljük a fényt.
A hazug szót hisszük, a rossz rejt reményt…
A jót mind megvetjük, a gyűlölt hoz kéjt.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
