|
|
|
| Előadó: | Holdbeli Csónakos (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Weöres Sándor Melis László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha keresed, megtalálod,
fagyöngy lett az ágon,
dédelgeti, ölelgeti
dongószárnyú álom.
Gyí, paripám! Sólymocskám,
édesem, ne mozogj.
Mindjárt megérkezünk, ne félj.
Medvefia, vigyázz! Vigyázz!
A sumér király haragszik rátok.
Vihart küld ellened.
Siess, siess...
Mekkora felhők!
Sötétedik az ég előttem.
Rajta, paripám! Gyorsítsd
az iramot! Ha sietünk, még
a vihar előtt megérkezünk.
Térj vissza, te barna fiú!
A homály dajkái vagyunk,
csigás koraősz hajunk,
kedvünk mindig szomorú.
Ládd, égi mezőkön sírunk érted:
térj vissza! Ha ifjan elérne a véged,
kár volna, te barna fiú.
Ne bántsatok, szép sötét felhők!
Biztos nektek is volt, akit
szerettetek, gondoljatok erre.
Nem térhetek vissza.
Gyí, paripám!
Letelt a hat nap és a hét
éjszaka. A Hold közeledik a
Nap felé, mindjárt föléje borul.
Gyorsan megépítem a máglyát.
Gyere csak, gyer ide,
széttéplek izibe, hi-í!
Ledoblak, lódítlak,
a vízbe zúdítlak, hu-ú!
Ne húzkodj, nyavalyás,
úgysem ijedek meg tőled,
Hallod? Hallod?
Láttam már nálad különbet is.
Légből ácsolt ágyon ülünk,
tenger ölében lóg a hajunk.
Arra hazádba visszamehetsz,
erre halálba csalunk.
Megsiratunk, megsiratunk.
Kész leszek egykettőre.
Nem késem el. Már csak,
tüzet kell gyújtanom.
Hová is tettem a tűzeszközöket?
Gyühé, robogok a fekete magason,
összetaposom, aki az utamat állja!
Édes paripám, meg ne torpanj!
Ha minden össze is fog ellenünk: rajta! Nézd, egyre
közelebb a part. Sólymocskám,
édesem, ne mozogj!
Kovakő, kovakő, üss szikrát,
kész már a máglya!
Tapló, tapló, fogj tüzet,
lobbanj hegyes lángra!
Segítsetek, szellemek,
holtig tűzben állnom!
Fönn a mennyei szép
csónakban várj, édes párom!
Fogj el minket, barna fiú!
Csókolj minket, barna fiú!
Visszafelé már nincsen utad,
véred tölti a nagy poharat.
Kár érted, barna fiú.
Paripám, csak még egy
kicsit szorítsd! Mindjárt
föld van alattunk!
Ropog a máglya,
ropog a máglya,
füstje csap a Holdba.
Föl a Holdig szállok én
szikrán lovagolva.
Ezt a földi rabigát
már sose hordom.
Hamu között kormosan
hever majd a csontom.
Jaj, a sólymom! Elhagyott a sólymom!
Mindjárt nálad leszek kedvesem,
tárd ki a karodat!
Hisz ez a Medvefia sólyma!
A sólyom megelőz engem! Nem!
Zsebben nyíló fricska
Megvan az a vicc, amiből kimarad a csattanó? Irlanda Áron és Irlanda Kristóf duója, a Pavilon legújabb dala éppen ilyen. A Puffhoz klip és készült Karlóczy Dominik rendezésében. A zenét Áron szerezte, a szöveget pedig testvére, Kristóf írta. A Puff elején a miskolci Helynekem Helyfoglaló tehetségkutatójáról hallhatóak részletek a zsűri tényleges értékeléséből.
- Maga a dal olyan, mintha egy 16 éves, dacos kisfiú mindennel szemben szurkálódna, ami kicsit is trendi vagy mainstream, mindezt kicsit számítógépes zenékre emlékeztető, Hammond-orgonával vegykezelt drum and bass-be ültetve - fogalmazott Irlanda Kristóf.
Üres beszéd, felesleges fecsegés a PUFF című dal?
- A szöveg tulajdonképpen egy beef, aminek nincsen címzettje. Jár a száj, de üres a beszéd, a felesleges fecsegés, a megszokásból feltett hogy vagy? kérdés a hozzá tartozó, semmitmondó válasszal –
összességében azt a hangulatot próbáltuk meg visszaadni, ami Magyarországon valószínűleg mindenkinek ismerős
- tette hozzá a zenész.
A szöveg nem akar nagyot mondani, csupán poénnak szánta a formáció
- Áron megírta a dalt, majd azt mondta, »Kristóf, én nagyon szeretem a szövegeidet, de most írj valamit, ami nem akar nagyot mondani. Alapvetően viccelődős dal volt a terv, mert egyébként hajlamosak vagyunk a – szerintünk – még ízléses pátoszra, a sebfeltépegetésre és a túlzott érzelgősségre, ezért itt az volt a koncepció, hogy az egész legyen egy hosszú poén, aminek nincsen csattanója. Úgy álltam neki, hogy akkor ahogy esik, úgy puffan – innen is a cím, na meg persze onnan, hogy mindenki állandóan pufog. Gondoltuk, beszállunk - mondta Kristóf.
A kliphez mindenki a saját gondolatait dobta be
- Nem először dolgoztunk együtt, nagyon jól is megy a közös munka. Most sem volt forgatókönyv, hanem összeültünk ötletelni, mindenki hozta a saját gondolatait, és szerintem sikerült is megragadni a hangulatot, amit szerettünk volna - mesélte Kristóf.
Fotó: Pavilon hivatalos
