|
|
|
| Előadó: | Téveszme |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
És ismét szobám magánya vár,
Erőm sincsen megtörni már...
Minden erőmet a haldokló nappal
Rózsaszín vattái isszák fel és kifáradt haragom facsarom beléjük.
A szürkülő ég levegője fullasztóan tapad rá a bőrömre...
A fekete vaskorlátot rázva, tudom, éjjel úgysem alszom,
Póznák, járdák, lámpák között vívom értelmetlen harcom,
Végső soron, ha úgy esne, hogy önmagamra bajt is hoznék,
Tudni azért megnyugtató, hogy senkinek sem hiányoznék.
Penészes falak között jobb híján
Fájdalmam beleüvöltöm a legmocskosabb, sötét sikátorokba.
Szennyes pocsolyák tükrében fürdetem a bánatomat,
Fölém tornyosuló lámpák jelölik ki az utamat,
Végső soron, ha úgy esne, hogy önmagamra bajt is hoznék,
Tudni nagyon nyugtalanító, hogy senkinek sem hiányoznék.
Minden életkép oly életlen,
Lassan rá kéne ébrednem...
...Hogy fogalmam sincs, mire várok,
Nem keresek, nem találok,
Ha volt is hitem egy időben,
Egy jobb életben, hát elvesztettem!
És nem én voltam, nem én döntöttem...
Egyre többet tudhatunk meg a bohóc maszk mögül kikacsintó srácról, aki egy évvel ezelőtt debütált Morionesként és akire rekordidőn belül óriási figyelem szegeződött.
Miközben az előadó Manuellel közös, toplistás featje, a „Voodoo Baba” továbbra is pörög, addig is egy új, igazán személyes szólófelvétellel jelentkezik. Az „ALVAJÁR” egy uptempo, pop-latin-deep house dalnosztalgia, amelyben a gyerekkor keveredik a keserédes jelen vívódásaival, miértjeivel.
„Az ALVAJÁR-t nagymamámmal való kapcsolatom ihlette nagyrészt, a jelenem küzdelmei pedig kiegészítették”
– mondja Bakos Kristóf, azaz Moriones, aki múlt héten ünnepelte első albumának, a ’Tébolyda’ egyben karrierjének is csekély egyéves jubileumát. Az akkor még csak zenéjéről és TikTokról ismert fura hajú fiú azóta három önálló, teltházas koncertet adott Budapesten, legutóbbit éppen a közel 1300 férőhelyes Akvárium Klub Nagyhalljában. Ekkor a bohóc a színpadon meghalt, és ezzel egy új érát indított el, kilátásba helyezve egy új lemez érkezését.
Az „ALVAJÁR” is egy mozaikrész, amelyről a dalszerző bővebben így mesélt
„Unokatestvéremmel forgattuk a videóklipet. Mindenképp egy olyan helyet szerettem volna a szám nosztalgikus kedvessége miatt, ahol gyerekkorom nagy részét töltöttem, és a klipben feltűnő hintaágy az volt. Sokszor átmentem és beszélgettünk mamával, és ekkor a nap mindig odasütött. A kontraszt az csak hozzáadódott a történethez, hiszen a bohóc meghalt, de az albummal minden tiszta lesz. Nagyon durva, mert a klip elején a kisfiú én vagyok, ahogy nézi a jelenem. Azt a részletet unokatesóm egy egyetemi projektjéből vettük ki, ami ráadásul egy 14 éves felvétel, hiszen 2010-ben forgott és valahol megtalálta. Eszméletlen sorsszerűen történik ismét minden és mondhatjuk, hogy minden egyszerű volt, hiszen hazamentünk.”
Az „ALVAJÁR” egyfajta életigenlő figyelmeztetés is, hogy a jelen zsúfoltságában, ha a múltat elfelejtjük és nem tudjuk értékelni a pillanatot, azt később meg fogjuk bánni.
