|
|
|
| Előadó: | Best of musical 1 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Én bármit mondanék, a döntés tiéd
Uram látod, mégis kérlek, vedd vissza e kínzó terhet
nem bírom el, megváltoztam, ne nézd azt ki egykor voltam
a hit, mit te adtál, érzem elhagy már
Három év a próbatétel, visszanézve harminc évnek tűnik, hidd el
harminc év és mind oly hiába való
és most vége, megteszem mit ő rám szabott, végig kitartok.
Bár gyűlölnek majd, ütnek, vernek, fához szegeznek!
Ismernem kell, ismernem kell Istent!
Ismernem kell, ismernem kell Istent!
Ezt vágytam én, ezt kértem én, csak ezt!
Ezt vágytam én, ezt kértem én, csak ezt!
Miért kell meghalnom?
Hirdettem-e azt, hogy minden előtt én vagyok?
A szavaim s a tetteim tán tagadják a jót?
Ismerlek már, ismerlek már, Isten!
Ismerlek már, ismerlek már, Isten!
Láttalak már, Uram!
Láttalak már, Uram!
Halál után jutalmam lesz-e, mondd!
Halál után jutalmam lesz-e, mondd!
Tudnom kell most, tudnom kell most, Uram!
Tudnom kell most, tudnom kell most, Uram!
Miért kell meghalnom, oh, miért énnekem?
Bizonyítsd be azt, hogy nem hiába ölnek meg!
Mutasd meg csak egyszer Mindenttudó Szellemed!
Mondjad el, hogy mi az, amiért én meghalok!
Tudjam csak, hogy hol, mikor és azt, is vajon hogy!
Jól van, jól van hát, én meghalok, nézd, hogyan halok!
Nézd, hogy halok meg! Nézd, hogy halok meg!
Lásd, nem harcolok, túl fáradt vagyok.
Harminc év vagy kilencven volt, már nem is tudom.
Fel kell adnom, befejezem, amit kezdtem.
Amit kezdtél, mert nem én kezdtem.
Isten, hatalmad nagy, tiéd itt minden lap!
Jöjjön hát a méregpohár, üss meg, törj meg, ölj meg engem!
Szegezz fához, végy magadhoz, most, míg meg nem gondolom!
Most, míg meg nem gondolom!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
