|
|
|
Szerelmet akartam, mert a szomjúság kiszárított
Szabályos voltam mindig, de a bíró is kiállított
Miattad történt, de mégsem tudlak vádolni
Próbáltam számolni, hányszor hagyta el ajkamat az a szó, hogy szeretlek
De könny maradt a dal alatt
A sebekben piszok, bünősnek tartalak
Vagyis annak tartottalak, így a fájdalmamra iszok
Az üres poharamból, amire most gondolok, titok
Táncolj velem kérlek, csak markold meg a mancsom
Én ezt szeretném csupán, ezért szaggatott a hangom
Ugyan mit mondhatnék? Nekem te vagy tökéletes
Az, hogy rólad írok neked szerintem is tök érdekes
Mégis úgy érzem, hogy ki kell adnom magamból
De hallgasd meg a végét is, mert beszélek még magamról
Csak egy darab toll, egy papír meg egy tinta
Sorokba rajzolom az arcod, de az is csak minta
Hogy én mit szeretek? A szádat és a szemedet
A csókodat, a bőrödet, az illatod, a kezedet
Az egész lényedet meg azt mikor úgy bújtál
Hogy kirázott a hideg, így a szívem most is úgy fáj
Ahogy két éve mikor üzentem, hogy megtudd
Hogy a szívem össze törted, de Erik akkor sem fut
Többé már el, többé nem fordítok hátat
Hiszen én voltam az mindig, aki válaszra várhat
Te rám tapostál és ezt azért kellet tűrnöm
Mert beléd szerettem, és így ez lett a bűnöm...
/Niki/
Álmodom rólad, könnyek csöppenek a lapra
Miattad sírok, ezért vagy minden dalban
Ya, én úgy nézek a szemedbe, hogy a lábam beleremeg
Mondd miért kell úgy lennie, hogy aki nem szeret veled lehet?
Megtennék mindent esküszöm, hogy mindent érted
De mit mondjak még? Én csak szeretlek ezt érsd meg
Mai napig nem fogom fel, hogy a helyes utam melyik
Nem tudom elfogadni, ha nem szeretsz rosszul esik
Mindig azt kértem, hogy őszintén és nyitottan
De ha a szerelem gyönyörű, akkor miért kelet titokban
Találkoznunk mindig úgy mikor nem látnak
Miért kellene elhinnem, hogy a fogalom nem fájhat
Amikor fáj, olyankor érzem úgy, hogy végem
Volt, hogy elakartam menni és volt kezemben a késem
Ma már megértem, hogy nem megoldás a túlvilág
De ha én vagyok a gyáva, akkor a te szíved a túl szilárd
Kérnélek, úgy csináld ahogy a szíved lediktálja
Hogy a szerelem nem múlik, ahogy a srác azt le firkálja.
Szemében könnyel, volt, hogy batyuval a hátamon
Indultam világgá, mert megharapott a fájdalom
Kalandor lettem, egy elvarázsolt kisgyerek
Aki így fejez ki mindent, mert ő így szeret...
/Niki/
Álmodom rólad, könnyek csöppenek a lapra
Miattad sírok, ezért vagy minden dalban
Mindig ezüst érmes voltam, jelentéktelen és második
A szívemet kitépted, de már nem csak nézek, látok is
Az idő begyógyít, azt mondtad, hogy minden sebet
De ha tükör elött állok csak a tükörképem nevet
Az is csak rajtam, mert én beléd szerettem és így meghaltam érted
Mindent feladtam, üzentem könnyes szemmel, pedig nem kérted
De azt mondtad te is érzed, ugyanazt a dolgot
Hogy te is vonzódsz hozzám, hogy te sem vagy boldog
Hogy te is sírtál miattam és hiányzok még sokszor
Te is furcsának találod, hogy amikor más csókol
A szíved majd kiugrik pedig épp rám gondol..
/Niki/
Álmodom rólad, könnyek csöppenek a lapra
Miattad sírok, ezért vagy minden dalban
Álmodom rólad, könnyek csöppenek a lapra
Miattad sírok, ezért vagy minden dalban
Az egy éve alakult budapesti bluegrass zenekar októberben Amerikában turnézott. A koncertsorozatot a Texas Sounds International Country Music Awards fesztiválon kezdve az év zenekara díjjal tértek haza.
Hét koncertet adtak a hajdani vadnyugat ikonikus városaiban
„Régi álmom valósult meg, hogy azokon a legendás vidékeken játszhattunk, amit annak idején a western filmekben láttam. Például Tombstone városa, ami Arizona déli részén a sivatag közepén fekszik. Itt forgattunk egy klipet, aztán délután kettőkor adtunk egy koncertet. De a Billy Bob (FortWorth), és a Maverick (Tucson) country klubokat is imádtam, ahol fantasztikus zenekarokat láttunk.” – próbál válogatni a tengernyi emlékből Kovács Kornél, a zenekar vezetője, énekese, akit az amerikai folkmuzsikáért rajongó közönség egy másik zenekarból, a Nyughatatlanból is ismerhet már.
A The Riverside Soul négyesét a turné valamennyi állomásán kirobbanó lelkesedéssel fogadta a helyi közönség, ami nem is csoda, igazán különleges élmény lehetett nekik, hogy valaki egy kis európai országból érkezve az ő népzenéjüket játssza.
A csapat a közelmúltban jelentette meg első lemezét, az utazásra írt legújabb, Unexpected Journey című dalukra pedig gyorsan forgattak is egy klipet az arizonai sivatagban, ami előreláthatólag a hónap végén debütál majd. De nem ez volt az egyetlen képanyag, amit kint rögzítettek, kapva az alkalmon, hogy a műfaj autentikus környezetében videózhatnak, több felvételt bezsebeltek, amik akár egy-egy útinaplónak is simán beillenének.
Sedona, vörös sziklas hegység, ahol oly sok western mozi játszódik, egyértelműen magával ragadta a társaságot. Videó itt.
„Az amerikai turnénk egyik legjobb koncertjét Phoenixben adtuk, nagyon jó volt a hely és a közeg minket is hangulatba hozott. Ezután érkeztünk Sedona-ba, ahol a főútról már látszott a lenyűgöző Cottonwood sziklás hegység, itt vettük fel a kedvenc gitárosom Doc Watson feldolgozását, a Streamline Cannonball című számot” – mesélte Kornél a felejthetetlen élményt.
A turnéról egy teljes összefoglaló videó is készült, amit itt láthattok.
A következő The Riverside Soul koncertek
2025. november 22. Debrecen, Incognito Club
2025. december 05. Budapest, Fat Mo’s
2025. december 17. Budapest, Renegade Blues Bar
Fotók: The Riverside Soul
