|
|
|
| Előadó: | Lincoln |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kölyök koromban arra neveltek,
Hogy üssek mindig vissza mikor rajtam nevetnek,
És soha ne hagyjam hogy lóvá tegyenek,
Ne hagyjam hogy a bajnokot érő próbák megegyenek.
Ami a legfontosabb ne nézzek hátra,
Mert soha nem ejtenek könnyeket a bátrak.
Nézzek szembe még a pokollal is,
Még ha szívbe égetett sebeket okozhat is,
Majd legyőztem az Isten,legyőztem az Ördögöt,
Minden győzelem egy újabbra ösztönöz.
De mégis mikor nem vártam volna,
Ki a legközelebb állt hozzám az tiport a porba.
Szívembe lakozó édes szerelem,
Amikor véget ért azt hittem elevenen
Fal fel a tűz,melyet a kétely táplált
És mindig sírni láttál,mikor rám találtál.
Pedig ellen álltam én nem ezt akartam,
Mikor azt hittem végre talajt fogott a talpam.
Újra eltaszítottál messze,
Minden emléket a múltba veszve.
Végül a torkom már könnyektől száraz,
A telefonon is csak egy sípszó volt a válasz,
Üzenetet hagyok neked többé nem hívlak,
Szégyellem nagyon de a GYŐZTESEK is sírnak.
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
Egy napon minden beborult,most nem süt már a nap,
Egy fénykép a fejembe mikor utoljára láttalak.
Másnap vártalak,hogy karomba zárjalak
De csak a fájdalom leple ami rám ragadt.
Hiába hittem,hogy szívem nincsen
Pedig hát létezik csak nem úgy mint az Isten,
Az égen,vagy az Ördög a mélyben,
A percek csak múlnak közben mindet megemésztem.
Hurrikán a lélek amely megszállt,manifesztált(?)
Végül szét is szedett engem a lekvárt.
Nem is vágyom másra csak egy szakadék szélére,
Hogy csukott szemmel,véres szívvel zuhannék a mélybe.
Veszni hagynék mindent a múltba,
A bánat súlya,ami szívemet húzza.
És nincsen másom amit nálad hagyhatok
Csak ez a dal,ha kell hallgathatod.
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
Kopog az eső az ablakomon át
Hiába bámulok a szemem csak néz,de nem lát.
Mondd Istenem,ha vagy a csillagok alatt,
Hol van az a mosoly,ami magával ragad?
Hol van az a sóhaj a reggelekben?
Hol vannak az ujjak amit tartanék kezemben?
Nem hallom a szót amit egy rózsáért kapok...
Csak szürke feledésbe merülnek a napok.
A lelkem sivatag,belül mindenkit kitagad,
Csak keresem az igazat,a szemem végül kifakad
Összetörnék mindent mi a hátam mögött marad,
Elrohannék messzire de körbe vesznek falak,
És csak szalad,és csak rohan én meg üvöltök hogy majd,
Ha itt hagytál engem én itt hagyok egy dalt.
Ami itt marad neked egy kőre vésve,
Rajta lelkem Nílusának színtelen vére.
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
A telefonom csörög,de nem veszem fel,
Az ész gyűlöl,de a szív nem feledt el.
Ha tudtam volna,hogy már csak egy emlék lennék,
Hova mehetnék,mit tehetnék?
Ítélet érzés minden reggel,mikor ott kelek fel
Ahol nem régen egyszer
A hajad simult a párnámra át,
Sóhajod többet ért mint ezernyi karát.
Tarkómban érzem saját könnyeim ízét,
Keresztemet hordom amit sorsom nekem ítélt.
Legyen eső ami elmos,hogy ne is legyen holnap,
Felhők az égen amik sötétséget hoznak,
Vihar ami tombol,ami elnyomja a hangom,
Csak céltalan létem visszhangját hallom.
Nem létező jelekért kutatok a múltban.
Mire gondolhatnék a pokol felé útban?
Néha meg állok,vissza-vissza nézek
Búcsúzó tekintetem fürkészi lényed,
Emlékbe hagyok egy dalt itt neked,
Ha nem is a legjobb de üzeni hogy SZERET....
Tudom az érzés nem egyedül az enyém,
Ilyen az élet néha nem marad remény,
Ki azt hiszi hogy kemény,mint egy Írmag,
Rájön majd egyszer a GYŐZTESEK is sírnak.....
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
Mondtam hogy változz (változz),ne átkozz (átkozz)
Bezárkózz (zárkózz),lábhoz (lábhoz)....
Kérlek (kérlek) szépen Téged felejtenélek,
De neked zenélek.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
