|
|
|
Refrén:
Lesz ez még így se, lesz ez még úgyis ahogy eddig soha nem volt, (4*)
Egy telepisált lépcsőházban, pár telepi srác égő blázzal
télen álmodik hogy mi lesz, nyáron napozik a háztetőn,
mer lesz ez még így se, a negyediken éjjel nálam, épp a negyediket mérem,
páran emelik a tétet hátha egyszer már bejön, mer lesz ez még úgy is.
A sok jó az csábít csajok, ruhák, verdák, ennyi kell hogy az életet kellemesen vészeld át,
Csak nézem a buszon kiülhet az új Merciben ez igen egy eredeti Nelly csak Pestiben
Bommal szotyizunk a Mekiben és közben építem a presztízsem amolyan Gesztisen,
aztán már csak előkelő helyre látogatok, olyan híres leszek csajt is csak Klippből válogatok,
Mondjuk Flesh lenne egy randi a Fresh Andival, elcsábítok bárkit elég egy hakni dal,
aztán megkapom átkötve egy masnival és eljátszunk kettesben mint Ken Barbival
Ha lesz egy villám minden tesónak lesz ott lakosztálya vágják messziről nekünk aprópénz a La' Coste ára,
rengeteg picsa reng meg rengeteg pia, stílus bom digi bom és deng de deng Dipa,
én csak hírnévre vágytam te meg majd ott tartasz hogy DSP Bradazt csak divatból hallgatsz.
Refrén:
Lesz ez még így se, lesz ez még úgyis ahogy eddig soha nem volt (4*)
Mondjuk bírnám ha dívák nyírnák símára a zacsimat a Grammydíjátadóra amit Jamiroquai adna át
és otthon várna Jenny a blokknál az egyik millás spanommal aki szerint a tesómé lesz megin az Oscar
mindenkinek vennék diplomát a telepen aki kijárta a 10. osztályt, az lenne izgi ha egy igazi rocksztár mondjuk Ozzy
osztaná az exet mint a papok az ostyát, ott kéne emelni a tétet ahol vakok a desztók, ahol te kimaradsz
és minden szám hatos a kockán, úgy kéne locsolni a pezsgőt az egész hazabaszott városra hogy senki ne ússza meg szárazon, vagy tudod mit hármasban egy üveg sör, egy tüzes csaj meg egy álvagány vállasspan testőrnek
az lenne a Kánaán egy kettő egy felállás egy szőke meg egy ázsiai beöltözve rendőrnek
Refrén:
Lesz ez még így se, lesz ez még úgyis ahogy eddig soha nem volt (4*)
1 telepisált lépcsőházban, pár telepi srác égőblázzal
télen álmodik hogy mi lesz nyáron napozik a háztetőn,
mer lesz ez még így se, a negyediken éljen álom, épp a negyediket érem párom,
emelik a tétet hátha egyszer már bejön, mer lesz ez még úgy is.
Hallod Nyugat ha-hallod nyugat én keletről jöttem én a TELEPről jöttem (2*)
A srác csak álmodozott sose volt tele a zsebe, de ha magányos volt tudta mindig vele lesz a zene
meg a testvére itt az Óperenciás tengeren túl is mindig együtt mert hitték hogy lesz ez még úgyis.
Refrén:
Lesz ez még így se, lesz ez még úgyis ahogy eddig soha nem volt (4*)
Éééén én leszek a ha ha hanganyag bá bá báró báró a vá-vá-várósban és olyat teszek amit még te is szégyelsz
te-te-te-te te is szé-szé-szégyelsz
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
