|
|
|
| Előadó: | Mes |
|---|---|
| Album: | Elárulnak szemeim |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 4:15 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jah keződik a napom mosolyogva ébredek
Összeszedem magam aztán itthonról lelépek
ACS az utam ahol mindenki vár (már) szeretem
Mit csinálok a munka rám vár
Minden eggyes lépésem közelebb visz a célhoz
Szmes amiben kiszáradtam most egy kis sört hoz
De minden rendben szoval folytatom
A szövegemmeg is vagyok talán magamat kényelembe helyezen
Azt nézem a falon a májusi naptár
Rajta bomba nő így teli van a tár
Úgy derék alatt gondolom
Hisz soha nem volt pisztolyom
Naptár jön velem tovább nem is modnom
Kellene egy aszony hogy ne gondolkozzak azon
Hol van egy hely a hol kiverhetem a ...
Bemegyek az ajtón most már Dózi ül a helyemen
Minden rendben rapperem röhögnek a rappemen
Készen vagyok most már velem vannak a spanok
Elvagyok lazulok de egyszer tovább indulok
El fogyott a sör el kéne venni
A boltos csajszinak magamat odatenni
Két sima sör mellé két soproni
A legjobb nők mert hát ott volt jó party
A legjobb arcok mert hát velük el voltam
Érezték a ritmust amit a színpadról toltam
Refr. (4x)
Nyár van süt a nap minden rendben
Sörrel a kezemben élvezem az életem
A lételem mitől minden nap beszálok
A buli a haverok na meg a lányok
2. versszak
Én se tartanék sehol ha nem lennének barátok
Köszönöm nektek hogy számíthatok rátok
A Komlói arcok kik a hátam mögött állnak
Belevaló srácok ha kell akkor oda csapnak
Ott vannak még ország szerte szét szórodva testvérek
Ők nem is ismernek csak hallgatnak és tisztelnek
Ez a különbség köztünk nincsen pardon
Nekem a szívem nől ettől nem pedig az arcom
Én úriember vagyok így dominál az ész
Leültetlek asztalomhoz iszol aztán mész
Itt nincsen bocsánat ha kicseszel velünk
Itt az élet stílus dúrva mi odaverünk
Tovább megyünk hogy ha kell biztos akarod
Ne felejts el addig nyújtozni még ér a takraród
Mert hidd el Komlón könyen eltörik a lábad
Kijön a gyerek a gladiátor képzőből és már támad
Nyomorul Magyarország legsötétebb pontjain
Itt a pénztelenség hidd el mindenkinek gondja
Aki tud az dolgozik és talán megoldja
Aki meg nem az egyszerűen a pénzeseket húzza
Ez egy körforgás sajnos ebbe születtünk
Segített az idő aztán beletörődtünk
Most próbálunk jóképet vágni a szeretünk
Ti térden állva sírnátok mi meg így élnük
Refr. (4x)
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
