


| Előadó: | Sebő Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szenes Andor Schwarz Friedrich |
|
Friedrich Schwarz |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | Keressük! |

Sokan szidják ezt a csúf világot,
Azt mondják, hogy rosszak az idők.
Pedig vannak még szerelmes párok,
S vannak mesék, úgy mint azelőtt.
A csók és a tavasz, az ma is ugyanaz.
S az én mesém szintén igaz, hogy
Volt egyszer egy zongorista,
Sápadt és sovány.
Egy kávéházban muzsikált
Egy ócska zongorán.
Meghódított ú minden lányt,
Mollban és dúrban egyaránt…
Mert volt egyszer egy zongorista.
Sápadt, érdekes.
Ki reggel ötig azt dalolta:
„Nőt sose szeress!”
De öt felé becsukta hangszerét,
Mert kérem hátra volt egy
Randevúja még.
Mert az említett zongoristának,
Hogy úgy mondjam, tehetsége volt,
Hát egy este jó ötlete támadt,
És egy saját tangót eldalolt.
Lám az egész lokál csak bámul és csodál,
Amidőn ez a tangó száll:
Volt egyszer egy zongorista,
Sápadt és sovány.
Egy kávéházban muzsikált
Egy ócska zongorán.
Meghódított ú minden lányt,
Mollban és dúrban egyaránt…
Mert volt egyszer egy zongorista.
Sápadt, érdekes.
Ki reggel ötig azt dalolta:
„Nőt sose szeress!”
De öt felé becsukta hangszerét,
Mert kérem hátra volt egy
Randevúja még.
S mert zenében nem nagyok a gázsik,
Mit tehetett hősünk egyebet,
Felkeresett egy kiadó bácsit,
„Ezt a tangót, kérem vegye meg!”
Azóta hallható, azóta kapható
Mindenütt ez az új tangó:
Volt egyszer egy zongorista,
Sápadt és sovány.
Egy kávéházban muzsikált
Egy ócska zongorán.
Meghódított ú minden lányt,
Mollban és dúrban egyaránt…
Mert volt egyszer egy zongorista.
Sápadt, érdekes.
Ki reggel ötig azt dalolta:
„Nőt sose szeress!”
De öt felé becsukta hangszerét,
Mert kérem hátra volt egy
Randevúja még.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.