|
|
|
| Előadó: | Nemesis |
|---|---|
| Album: | Abraxas |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 9:43 |
| Szövegírók: |
Fábián Zoltán Nagy György Thorday Ákos Pethe György Szerecsen Mihály |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Gula Records Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nincs már bűn a Földön
Mit még ne hurcolnánk,
Messze már az első csábítás,
Isteni idegpályán
Az utolsó fonál,
Érezzük, most betelt a pohár.
Nincs remény, büntetésünk életünk volt,
Nincs idő, hogy kimondjunk utolsó szót.
Bíbor színű égen
Sötét éj-madár
Karmaival bárhol sebet váj,
Esőszag a szélben,
Villogó határ,
Moraj, mennydörgések hangja száll.
Nincs remény, büntetésünk életünk volt,
Nincs idő, hogy kimondjunk utolsó szót.
Érezzük, hogy vége,
Innen nincs tovább,
Félelmünkben iszunk még egy áldomást.
Az Ég szemébe nézve
Széttárt karral áll,
Halálos viharra vár egy haldokló világ.
Vihar előtt a csend,
Végzetes erők fent,
Szánkból nem jön hang,
Szívünk is kihagy,
Várjuk a végső percet,
Lelkünkben száz szú perceg,
Nézzük az első cseppet,
Mely felsebzi a lelket.
Nem! Fáj! Éget már...
Nem! Fáj! Vége már...
Nincs remény, büntetésünk életünk volt,
Nincs idő, hogy kimondjunk utolsó szót.
Nézd meg hát, újból érezd át
A Sorsfelhő minden villámát!
Sok minden veszett az éjjel,
De egymás mellett áll
Az utolsó élő emberpár,
Újra kezdhet mindent
Ébredve álmából,
Újraindul minden, most a Pokoltól...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
