|
|
|
Volt úgy, hogy azt gondoltam, nincs miért és nincs esély,
kihunyt a szenvedély és elaludt a nagy tűz
Nem, hittem volna, van olyan, hogy újra és még tovább,
ami egyre feljebb űz
Felpattant egy kósza szikra, s meggyújtott hirtelen,
éreztem menthetetlen lángra kap a lelkem
Felizzott minden s ragyogtam újból, mint azelőtt,
olyan tisztán és fényesen
Azóta csillagként a végtelent járom,
ha akarod láthatsz, szívedbe zárhatsz
Milliárdnyi fényes pont közt hidd el, hogy van neked is egy,
mely valahogy mégis szebb
Refr.:
Így hát bárhol jársz,
nézz az égre fel,
ezer csillagot rejt a mély,
gyerünk válassz hát,
ha felragyog a csillámporos éj
Kell az, hogy álmodj velem, kell az, hogy gondolj rám,
érezd, hogy ott leszek, ha újra jön az éjjel
Tápláld hát bennem a lángot minden nap ugyanúgy,
s többé nem veszíthetsz el
Mióta csillagként a végtelent járom,
ha akarod láthatsz, szívedbe zárhatsz
Milliárdnyi fényes pont közt hidd el, hogy van neked is egy,
mely valahogy mégis szebb
Refr. 2x
S, ha fekete felhőfátyol száll...
Soha se félj, örökre el nem választ...
El nem takarhat már
Refr. 2x
