


| Előadó: | Abigél (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Gina:
Tündérmesét ki hinne még,
úgy, hogy eldobták.
Volt egy család,
volt sok barát,
s itt egy börtön várt.
Egy köszobor a kertben,
nevetni volna kedvem.
Bolond ez mind,
most kell a hit,
csak hogy túléljem.
Nincsenek csodák,
az élet megy tovább,
a múltam semmi más,
egy kettétört világ.
Nincsenek csodák,
itt senki meg nem vált,
a gyermek szép hitét,
mi eddig bennem élt,
végleg szétzúzta egy kéz,
porszem vagy, ennyit érsz,
most bárki néz rám,
egy kis senkit lát,
és nem azt, ki voltam rég.
Hamis reményt, hazug reményt
miért is táplálnék?
Dacolni kell, nem érdekel,
a sok jószándék.
Egy kőszobor a kertben,
nevetni volna kedvem,
az nem segít, bolondok mind,
hogy kell túléljem?
Vadon a virág, felnő magától,
legyen az apám, bármilyen távol,
nem adhatom mégsem föl,
elzárva az élettől!
Itt ez az átkozott hely!
Harcolnom kell!
Nincsenek csodák,
lépnem kell tovább,
míg van bennem erő,
míg tart a bátorság,
mert nincsenek csodák,
hol szívem megfosztják,
a legszebb álmoktól,
és vígasz nincs sehol,
de a világ itt így egész,
porszem vagy! Mégis élsz!
S ha bárki most néz,
egy más embert lát,
és a lány, aki félt,
már nincs többé!
Nincs már!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala