Négy méterrel a földszint alatt
megáll az idő, a pultnál ragad.
Székek szanaszét, penész a falakon,
kék-zöld minták sárgás alapon.
Itt minden este a pohárba nézve
terveket szövünk a jövő évre,
és nem kérdi senki, úgyis hiába,
hogy miért került a jövő a pohárba.
Elmúltam negyven, a szívemen ráncok,
nem érdekelnek a lányok, a táncok.
Abba is hagynám, de itt ez a dallam,
És muszáj, hogy halljam
Hátul a pulton hűlnek az üvegek,
jégben a testük, bennük az üzenet.
Tudjuk a szöveget kétezer éve,
és tudjuk azt is, hogy miért tesszük a jégre.
Messze Tenerife, messze ide Hawaii,
itt pont úgy van minden, mint tegnap vagy tavaly
ide nem süt a nap, itt nem zúg a tenger
itt nem tudja senki, hogy mikor van reggel.
Mi lett belőled, nézd meg az arcod,
és add fel végre a szélmalomharcot!
nem veszed észre, hogy röhögnek rajtad?
Hát muszáj, hogy halljad?
Túl fogjuk élni, ez csak egy presszó,
Inni kell eleget, és akkor lesz jó.
Négy méterrel a földszint alatt
Tágul a világ, már bontja a falat.
Élhetnék csendben, szépen és halkan,
panellakásban, két szoba hallban,
de nincs menekvés, hisz itt ez a dallam,
és muszáj, hogy halljam…
Update Required
To play the media you will need to either update your browser to a recent version or update your Flash plugin.
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
