|
|
|
| Előadó: | 2Arc |
|---|---|
| Album: | Ismeretterjesztő film Szodomáról |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 4:41 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A sors az ami teríték nélkül tálal,
Egész kisgyerekként kezdtem barátkozni a halállal.
Amíg a legtöbb haver apja, kocsmába sörözött,
Az enyém ölbe vett a vértócsában a blokkok között.
Nem értettem mi folyik, mikor csapódik az ajtó,
Amíg meg nem jelent a rozsdás fehér-fekete autó.
Mikor az öngyilkosság divat lett óvodába jártam,
Asszem nem csoda, éjjelente halottakat láttam.
A Kőrösből állandóan húzták ki a tetemeket,
Fiatalokat, öregeket, kislányokat, gyerekeket
Amíg más alsógatyájából még mosták a kulát,
Mi már fogadásokat kötöttünk ki talál több hullát.
Aztán egy nap egy barátom a saját apjára akadt,
És amíg nem vágta le a kötél bizony le nem szakadt.
Ismerek ilyen nőt is, ez nem ambícionál, sokkol
Hiszed vagy nem egyikük se lett se ügyvéd sem doktor.
refr:
Az élet szép,elég sűrűn láthatsz virággal kezemben,
Kinek tűnne fel ha kanyart a temető felé veszem be,
Az üres templom az úr háza, a teli a sátán imaháza,
Nem járok misére, eleget imádkozok kórházba.
Sikerről, gazdagságról filozofálnak a barmok,
Értelmes mondatokat csak a temetőbe hallok.
Mindenki hajt, mintha csak a pénz lenne minden alapja,
Egy napod marad a barátokra... a halottak napja.
Gyerekként nem tudtam azt, hogy ez egy elátkozott környék,
Amíg egy nap a szárító ajtaját rá nem törték
A takarítónőre, még az is felkötötte magát,
6 évesen akárhol felismertem egy halott szagát.
Mikor bújócskáztunk elég volt az aszfaltot figyelni,
Tudtam előjön akinek az apja a járdát megfejeli,
Alkoholistaként ne várd a gyerekedtől hogy tiszteljen,
Volt aki annyit mondott mikor meghalt: "nem lesz ki verjen?"
Éltem át már szar napokat, láttam ártatlan rabokat.
Láttam a saját barátom teteméből darabokat,
És a blokkok között falra fröccsent emberi agyvelőt,
Ugyanitt hallom a legtöbbször: "uram kérlek adj erőt."
Láttam betörőt egy gázpalackkal, úgy 50 lehetett,
Zoknival a két kezén zuhanni 9 emeletet.
Az emberek röhögtek, de gondolom a gyerekei nem,
Az életemet egy lepra társadalomba tengetem.
refr:
Az élet szép, elég sűrűn láthatsz virággal kezemben,
Kinek tűnne fel ha kanyart a temető felé veszem be,
Az üres templom az úr háza, a teli a sátán imaháza,
Nem járok misére, eleget imádkozok kórházba.
Sikerről, gazdagságról filozofálnak a barmok,
Értelmes mondatokat csak a temetőbe hallok.
Mindenki hajt, mintha csak a pénz lenne minden alapja,
Egy napod marad a barátokra, a halottak napja.
Ma már tudom az élet lényege nem a haláltól félni,
Hanem felkészülve rá nyugodt lelkiismerettel élni.
Attila mondta nem bírja tovább a műtéteket,
De senki sem értette miért nézi folyton az eget,
Túl fiatalok voltunk, nem törődtünk vele eleget,
Másnap már a nyitott ablakból a függöny kint lebegett.
Könnyes szemekkel álltam, fel se fogtam, mi történik,
Mire azt vettem észre hogy már Józsa tetemét mérik,
Karácsony estéjén az úr, annyit se mondott bocsi,
Rájöttem értünk, nem a krampusz jön, a halottas kocsi.
Mire kijártam a nyolcat az élettől semmit se vártam,
A suliba voltak barátaim, de temetőbe többet jártam.
Ma is velünk vannak egytől-egyig senkit se feledünk,
Dömével egyik nap még verekedtünk másnap temettük.
Kit érdekel a jövő ha nem tudsz gondolni csak a végre,
Mikor Gyula meghalt rengetegen néztünk fel az égre.
Aznap kurva sokan vesztették el a hitüket, mivel
Morbid volt őt is a saját születésnapján temetni el.
Miután Krisztát megerőszakolták s vízbe fojtották,
A pap elkezdte az imát, de túl sokan nem folytatták.
Michaelá után Kláresz volt, nincs aki értünk kiáll,
Nem értettem hol van isten s ha van, mi a faszomat csinál!
Alinuta, Lorena nem is csoda megy a pia,
Körülötted mindenkit sorra elvisz a leukémia.
Geciízű nyalóka, lézerkard, internetes mobil,
Előbb utóbb úgyis jön megint egy kibaszott Csernobil.
És akár, azok akikről írtam ezt, odavesztek,
Hiszem, remélem, ha nem is, hallotok, éreztek.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
