|
|
|
| Előadó: | 2Arc |
|---|---|
| Album: | Ismeretterjesztő film Szodomáról |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 4:41 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A sors az ami teríték nélkül tálal,
Egész kisgyerekként kezdtem barátkozni a halállal.
Amíg a legtöbb haver apja, kocsmába sörözött,
Az enyém ölbe vett a vértócsában a blokkok között.
Nem értettem mi folyik, mikor csapódik az ajtó,
Amíg meg nem jelent a rozsdás fehér-fekete autó.
Mikor az öngyilkosság divat lett óvodába jártam,
Asszem nem csoda, éjjelente halottakat láttam.
A Kőrösből állandóan húzták ki a tetemeket,
Fiatalokat, öregeket, kislányokat, gyerekeket
Amíg más alsógatyájából még mosták a kulát,
Mi már fogadásokat kötöttünk ki talál több hullát.
Aztán egy nap egy barátom a saját apjára akadt,
És amíg nem vágta le a kötél bizony le nem szakadt.
Ismerek ilyen nőt is, ez nem ambícionál, sokkol
Hiszed vagy nem egyikük se lett se ügyvéd sem doktor.
refr:
Az élet szép,elég sűrűn láthatsz virággal kezemben,
Kinek tűnne fel ha kanyart a temető felé veszem be,
Az üres templom az úr háza, a teli a sátán imaháza,
Nem járok misére, eleget imádkozok kórházba.
Sikerről, gazdagságról filozofálnak a barmok,
Értelmes mondatokat csak a temetőbe hallok.
Mindenki hajt, mintha csak a pénz lenne minden alapja,
Egy napod marad a barátokra... a halottak napja.
Gyerekként nem tudtam azt, hogy ez egy elátkozott környék,
Amíg egy nap a szárító ajtaját rá nem törték
A takarítónőre, még az is felkötötte magát,
6 évesen akárhol felismertem egy halott szagát.
Mikor bújócskáztunk elég volt az aszfaltot figyelni,
Tudtam előjön akinek az apja a járdát megfejeli,
Alkoholistaként ne várd a gyerekedtől hogy tiszteljen,
Volt aki annyit mondott mikor meghalt: "nem lesz ki verjen?"
Éltem át már szar napokat, láttam ártatlan rabokat.
Láttam a saját barátom teteméből darabokat,
És a blokkok között falra fröccsent emberi agyvelőt,
Ugyanitt hallom a legtöbbször: "uram kérlek adj erőt."
Láttam betörőt egy gázpalackkal, úgy 50 lehetett,
Zoknival a két kezén zuhanni 9 emeletet.
Az emberek röhögtek, de gondolom a gyerekei nem,
Az életemet egy lepra társadalomba tengetem.
refr:
Az élet szép, elég sűrűn láthatsz virággal kezemben,
Kinek tűnne fel ha kanyart a temető felé veszem be,
Az üres templom az úr háza, a teli a sátán imaháza,
Nem járok misére, eleget imádkozok kórházba.
Sikerről, gazdagságról filozofálnak a barmok,
Értelmes mondatokat csak a temetőbe hallok.
Mindenki hajt, mintha csak a pénz lenne minden alapja,
Egy napod marad a barátokra, a halottak napja.
Ma már tudom az élet lényege nem a haláltól félni,
Hanem felkészülve rá nyugodt lelkiismerettel élni.
Attila mondta nem bírja tovább a műtéteket,
De senki sem értette miért nézi folyton az eget,
Túl fiatalok voltunk, nem törődtünk vele eleget,
Másnap már a nyitott ablakból a függöny kint lebegett.
Könnyes szemekkel álltam, fel se fogtam, mi történik,
Mire azt vettem észre hogy már Józsa tetemét mérik,
Karácsony estéjén az úr, annyit se mondott bocsi,
Rájöttem értünk, nem a krampusz jön, a halottas kocsi.
Mire kijártam a nyolcat az élettől semmit se vártam,
A suliba voltak barátaim, de temetőbe többet jártam.
Ma is velünk vannak egytől-egyig senkit se feledünk,
Dömével egyik nap még verekedtünk másnap temettük.
Kit érdekel a jövő ha nem tudsz gondolni csak a végre,
Mikor Gyula meghalt rengetegen néztünk fel az égre.
Aznap kurva sokan vesztették el a hitüket, mivel
Morbid volt őt is a saját születésnapján temetni el.
Miután Krisztát megerőszakolták s vízbe fojtották,
A pap elkezdte az imát, de túl sokan nem folytatták.
Michaelá után Kláresz volt, nincs aki értünk kiáll,
Nem értettem hol van isten s ha van, mi a faszomat csinál!
Alinuta, Lorena nem is csoda megy a pia,
Körülötted mindenkit sorra elvisz a leukémia.
Geciízű nyalóka, lézerkard, internetes mobil,
Előbb utóbb úgyis jön megint egy kibaszott Csernobil.
És akár, azok akikről írtam ezt, odavesztek,
Hiszem, remélem, ha nem is, hallotok, éreztek.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
