|
|
|
| Előadó: | Ska Hecc |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Patyi Sándor Barják Márton Demeter Krisztián |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jó anyám arra nevelt engem,
Hogy mindig jó legyen minden jegyem.
Hogy: „Csókolom, Mari néni és Jancsi bácsi,
Hogy tetszik lenni, mit tetszik csinálni?”
Jó apám arra nevelt engem,
Hogy mindig tiszta legyen mindkét kezem,
- A lányok várhatnak, első legyen a tanulás,
A jó munkahely és a biztos lakás.
De egyszer földre kerül a póráz,
Vissza nem tart senki már,
Száguldok, mint a szélvihar,
Az se baj, ha csak a semmi vár.
Nem lesz senki, aki leforráz,
Amikor elmesélem álmaim,
Kitárul nekem a Nagyvilág.
Én meg csak lógatom: ó, a lábaim.
De most lefekszem, holnap iskolába megyek,
És édesanyám leszid, ha nem időben ébredek,
Mindent beraktam a táskámba, kész már a házi,
Lesz szakkör is, bár arra nem kell semmit sem csinálni.
De álmomban alattam Cadillac fut,
A sebesség egyre nő,
Ha megállok, egyből ott terem,
Minden bomba nő.
Ha nem szólok, akkor is tudják,
Hogy hogyan bánjanak velem,
Kitárul nekem a Nagyvilág,
És már nem lógatom: a fegyverem.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
