|
|
|
(Joint)
Sok lehetőség van amit még ki kéne használni,
belevágunk, ennél jobban nem lehet ráfázni,
ha bezárul a kulcs a kezemben,
mint az érzések a kopár lelkemben,
szerintem igen csak fontos a jövő emléke
igaz hogy a jelennek csak a töredéke,
de van egy közös álmunk és felkelünk érte,
sokat melózunk de tudom megérte,
mert a siker a küszöbön, belépünk rajta,
miénk a jövő ezt bárki tudhatta
(Kis Ká)
Ketten bemegyünk egy nyitott ajtón
a lehetőség adott,ha nem vágnak tarkón
nem kell terveznem, jön a gondolat
nem én kezdem,végzem mégis rólam szól a mondat
nincs dolog mi tilos, nem látok a végére
köd fedi, a határt, az ép elmére
van rá bízva, hova s meddig juthatsz
tudhatsz,kutathatsz, mert a zseni is kérdez
élvezd, hogy amit megálmodsz a tied
élvezd, mostantól ez a te életed
(Joint)
Persze az ajtó túl oldala se a mesék birodalma,
kemény küzdelem vár, de véd a rímek hatalma,
és az igaz barát aki szintén becsülendő,
sorolhatnám még de ez talán elegendő,
a lehetőség, mint egy sötét erdő,
ha ismered a veszélyt az elkerülhető,
a kulcs a kitartás és az akarat,
ez az, az erő amivel bonthatsz falakat,
én csak gondosan rakosgatom a szavakat,
ez az életem ami utat mutathat
(Kis Ká)
Gyártok,küzdök a jövő érdekében
ezt éreztem onnantól mikor beléptem
először álltam, nem hittem a szememnek
most már tudom igaz és bármit megtehetek
nincs gát, amit elképzelek, előbukkan
attól a pillanattól kezdve tudtam
mi kell nekem, becsület s szeretet
őszinteség, hogy kritikát kapjanak a szövegek
álmokból építek, de elfelejtek élni
ugyanúgy ahogy az aki a kevéssel beéri
(Joint)
Bármit is csinálsz soha ne add el magad,
kövesd az álmod és folytasd az utad,
sokan próbálnak majd leállítani,
az ilyen faszfejeket le kell szarni,
nem szabad visszafordulni,
könnyű az egészbe belebolondulni,
magadból teljesen kifordulni,
meg kell tanulni újat mutatni,
csak ennyi kell, minden rajtad áll,
az hal meg előbb aki gyávaként rinyál
(Kis Ká)
Elfogult vagyok, dicsőségre vágyom
nem egyedül, a sikert, másodmagammal várom
itt van most láthatok minden egyes percet
múltból s elkövetkezőből egy-egy szeletet
hiába a kutatás, a sors írja ki feladatunk
nem érdemes semmit elhallgatnunk
mindennek megvan a maga árnyéka
ahogy az életnek is megvan a maga játéka
a cél a fejlődés az egyre jobbá válás
mindez sima ügy a nyitott ajtón át
(Joint)
Csak úgy robbanok messze szállok az égbe,
segítek másokon és mit kapok érte,
csak támadnak, fikáznak engem
elbasszák a jövőhöz való kedvem,
a hozzáállásomon persze lenne mit csiszolni,
de küzdünk és hiszem: fel fogunk törni
2in1 a színpadon, kezeket a magasba,
Kis Ká és Joint a jövő hatalma,
na lássuk a kezeket, az ajtó nyitva,
pont úgy ahogy a könyvben megvan írva
(Kis Ká)
Ha van kívánságod kérlek oszd meg velem
bármi jöhet, ennek szentelem az életem
utamba raknak dolgokat, köveket
kis ügyesség, s belőlük lépcsőt építek
nem állhat elém semmi, mikor kilépek
hátra nem látok, előre is csak nézek
kihoztam magammal, amire vágytam
őszintébb ugyan, de nem lettem bátrabb
embert faragott belőlem a bánat
mikor megoldást láttam a szobában
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
