|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Magyarország rémálma II. - A strici visszatér |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 04:24 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
|
Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
[Dopeman]
Elmondtam már, hogy imádnak a nők
Sokan kérdezik: ”A Dopeman? – Miért pont Ő?”
Sok gádzsi kamáz, mert egy bunyevát vagyok
És sok gádzsi kamáz, mert régóta látott
Ilyen jóképű faszit… mint a Dopeman
De ha nem tetszik a pofám, akkor tetszik a pénzem
El kell mondanom, nem ez az igazi oka
Hanem az, hogy minden nőm, nagyon meg lett baszva
[Refrén 2X]
Minden volt csajomat meg tudom baszni
Mert minden volt csajomnak én vagyok az igazi
És minden volt csajom, bekapja a faszom
Mert minden volt csajomat megbasztam nagyon
[Dopeman]
Nem mondok neveket, mert az nekik tré
Ha a manusuk meg tudná, otthon lenne baj
De jobb ha tudod köcsög, amint kiléptél az ajtón
Az én telefonom egyből csörög
És ha éppen van időm, a kibaszott nődre
Odaugrom hozzátok finom ebédre
Iszom a sörödet és nézem a TV-d
Utána meg megbaszom a ringyódnak a seggét
Olyanokat csinálok vele,
Amire neked mindig azt mondta: ”Jaj Bébi Neee!”
Nyalatom és a seggem és a hátára hugyozok
Ő meg úgy élvezi, hogy csak vinnyog
Mert, ha egyszer is megbasztam én ezt a bulát
Utána visszasírja Dopeman papát
Hozzám képest Casanova csak egy majom
Ez az amit vág, minden volt csajom
[Refrén 2X]
[Átkötés]
Én mindig meg tudom baszni Nórit
Én mindig meg tudom baszni Dórit
Én mindig meg tudom baszni Ivettet
Én mindig meg tudom baszni Zsanettet
Én mindig meg tudom baszni Nórát
Én mindig meg tudom baszni Anitát
Én mindig meg tudom baszni Timit
Én mindig meg tudom baszni Szilvit
[Dopeman]
Még mindig meg tudom baszni Vikit
Pedig Viki egy Pali nevű manussal lakik
És Viki néha fölhívja Nikit
Akiről köztudott, hogy gyakran nekem szopik
Ha Pali elindul üzleti útra
Én egyből beugrom látogatóba
Azt hiszem Pali testvérem meglepődne
Ha látná, hogy mit csinál az ő szíve csücske
Mintha kötelező lenne, úgy eszi a cuccot
És fényesre nyalja a Niki nevű muffot
Utána nekem szopnak egyszerre ketten
Bocsi Pali, hogy a jacuzzidba vertem
Én igazán nem akartam rosszat
De minden volt csajom boldog, ha engem szophat
És jobb ha nem érek, a túl gyorsan haza
Mert lehet hogy nálunk van a csajom volt palija
[Refrén 2X]
Én mindig meg tudom baszni Évit
Én mindig meg tudom baszni Szuzit
Én mindig meg tudom baszni Krisztát
Én mindig meg tudom baszni Dinát
Én mindig meg tudom baszni Orsit
Én mindig meg tudom baszni Ildit
Én mindig meg tudom baszni Juditot
Én mindig meg tudom baszni Virágot
Én mindig meg tudom baszni Esztit
Én mindig meg tudom baszni Gabit
Én mindig meg tudom baszni Vikit
Én mindig meg tudom baszni Nikit
Én mindig meg tudom baszni Erikát
Én mindig meg tudom baszni Tamarát
Én mindig meg tudom baszni Lilit
Én mindig meg tudom baszni Vivit
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
