|
|
|
| Előadó: | Connections |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Für Tibor Hámori Péter Szűcs András Für Attila Kámán Béla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Ref2x:/
Legyél az aki vagy, járd az utat! Lehet pont te vagy az, azaz egy aki mást érez majd ha a tükörkép vasszanéz.
/Cof:/
Eljön majd a nap amikor néhány ember egyesül, különbözni fognak majd az átlagos tömegtől. Nem lesz köztük ember ki a trendnek majd megdől. Nem lehet szó nevekről csak minőségről, kényelemről. Nekem nem kell a gönc mibe két elem köll. Az érdeklődést nem igénylem hogy én keltsem föl. Cuccaidat szívesen viseled szárazon vagy vizesen, mert túl vannak a tizesen, mintha ebben lenne értelem. Mért éppen énnekem kéne mértékkel élnem? Mért éppen énnekem van elnagyolva értékrendem? Mért éppen ebben? Mért éppen viseletben? Mert ez van rendben rajtam és kényelmes viselnem. Erős mint a Fisher, nem tartós mint a Duracell. Benne lehetsz mindenhol mint az ADSL-eddel. Véleményed tedd el, előbb ezt vedd fel-fel! Mer’ erről nem beszélned, hanem ezt érezned kell.
/Rizkay/
Kinek drága rongy élete minden rongya drága, trendi mint a pláza minden rihe-rongya, picsát játsza. A faszt, még filmeken se látta. De tök mindegy hogy mit húz fel, mer’ kapanyél a szájba’. Hiszen csak a ruha tesz, ez megbuktat te drága. Hé, amúgy is a cuccod leárazott, made in China. Ez van, ez hát, szopi. A viselet nem két Forintos gatya, amit a bálaboltban kilóra turiból vesz nagyi. Ez a csajodnak is farmi, mint az XXL-es rudi. Erre rámozdul majd hidd el, mint ?Domirira ?Bremi . De hiába van pénzed, minden Play Boy-t is megnézted, de bármit veszel magadra mindig faszparasztnak néznek. De bejön amit viselek, átérzed ahogy viselem. Ha bemozdul a tömeg egyként mozdul minden viselet. Egyre több az irigyed és így leszel csak az az egy, kit elkísér az utadon ameddig csak viseled.
/Ref2x:/
/Tibbah/
Tanulj meg viselkedni, gúnyákat felvenni. Mások viselt viseletét szégyen viselni. Színeset hordani, különcként kitünni, nem kopott gocartként a kukázókat képviselni. Kilenc konfekció helyett két komolyat húzni, így a többinél tízszer különben kinézni. Nem a ruha teszi az embert, de sokat dobhat rajta, ha nem kerül a képed a túrkálós magazinba. Ne legyél shopping szenvedélyes, China centeres, hogy háromezer Forintból új öltönyöket vehess. Az sem helyes, hogy a gombokra aranyat veress, a középúton vezess, legyél friss és fless. Meztelenül, nyersen a test nem olyan érdekes, a takarástól lesz a meglepetés annyira édes. A viselet az új, máshol támad a Broavaz. Bújj bele a szettbe, ne legyél csimmás paraszt.
/Phat/
Viselem, viseled, az életet viseled, a gondokat viseled, a terheket viseled, az álmokat viseled, a világot vizezed és kérded hogy kik ezek a srácok kik rímeket mondanak beat-eket vibrálnak. Lekésed, a perc amig levegőt beszívok és füstöt kisziszegek. A stage-en felébredek, sok sapka bólogat és sok gatya billeget, elterjed a viselet. Spanom elhiszed? Lehetsz ha velem viseled a viseletet viseled és bejövős, hogy veled egy-két friss elem, hát viselem. Érzem azt hogy érzelem, ha a Rydu az életem, enélkül nem is létezem. A mike elnyel a végtelen sok szó után a .... . Néha egy kis Deego, egy kis Rydu. Millenium k-os Connection, Connection, nyomjad baby. Egy kis Deego, egy kis Rydu Connection.
/Ref:/
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
