|
|
|
| Előadó: | Anna & the Barbies |
|---|---|
| Album: | Medallion |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 4:17 |
| Szövegírók: |
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
| Kiadó: | CLS Records |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
intro:
egyszer valamikor,
de talán még nem is oly rég,
volt egy elveszett rét…
oda egy patak mentén mentem én,
s velem a kérdőjelem a fejemen…
verse1:
és nemsokára jött rét, vele jólét,
napsütés és szép türkizkék lepkék,
egy kis időre, jól lettem ott tőle
egy mohás fa oldalának nekidőlve…
de a DE sanda szándéka randa esőfelleget
teregetett szét a rét felett, a nap lehet, hogy
nem kapott elég teret, mert elfogyott, és engem akkor
otthagyott perceken belül a réten egyedül,
és a fák megmondták, baj lesz,
nagy zuhé, zivatar, villámlás, jaj lesz…
nekem meg szegény fejemnek, no meg
szegény kérdőjelemnek!
és lett ott csönd, és remegés, félés…
és jöttél Te, a reménytelenség közepébe,
egy fakarddal, megmenteni engem
egy kis hülye dallal:
bridge:
la-la-la-la, te énekeltél,
la-la-la-la, én meg hallgattam,
la-la-la-la, lassan éreztem már,
la-la-la-la, minden rendben van.
verse2:
most meg megy a metró velem,
azt hiszi, visz, hagyom, higgye,
legyen neki igaza,
hazafele úgysem visz
ez a csuda-fura mély alagútú út,
ott szemben félve fut visszafelé.
kicsi álom-mások képe,
kénye-kedve vihetne akár a pokolba,
földalattibb már az sem volna…
bridge:
la-la-la-la, te énekeltél…
refr.:
már messze jár, az a nap, az a nyár,
de én tudom, még van egy dal, van egy rét,
s te ott vársz majd rám
verse3:
(hoooold it!)
na, most kéne kard ide fából,
hogy megszabadítson a mából…
lassan összefolynak a falak, fény-halak,
kavarog a gyorsfolyású patak… (And march!)
na, most kéne, hogy jöjjél Te,
a reménytelenségnek közepébe,
utat törve egy fakarddal,
megmenteni engem egy kis hülye dallal.
refr.:
la-la-la-la, te énekeltél….
refr.:
már messze jár, az a nap, az a nyár…
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
