|
|
|
| Előadó: | Varga Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hart Charles Clinton Wilson Lloyd-webber Andrew Stilgoe Richard Henry Zachary Simpson |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jöjj hát, lépj át,
Vágy és bűvölet ajtaján,
Égi hang, gyere töltsd meg lelkemet,
Fénnyel, dallal!
Fáklyám fényén,
Lásd, mit nem látott senki még,
Járd be bánatom rejtekhelyét,
Jöjj és ámulj, ha fölzeng a föld és az ég,
Ó hisz minden egy dalt zeng!
Távol minden rejtett út ködében,
Zúgó csermely, csónak ring a szélben,
Terhüket lerázzál, a lomha léptű órák!
Tűnő fényben, szárnyat bont az éjjel,
Fölzeng minden bűvöt rejtő Éden,
Holdfény mossa arcod,
És elvisz mind a gond,
Mely a napvilágnál kínzón rád talált!
Most hallgass, míg az Éj Zenéje száll!
Álmot látsz, hunyd le szemed,
S lelked megtisztul!
Szárnyra kél lelked, könnyű mint a szél,
Ott jársz most, lásd hol senki nem járt még!
Lágyan átfon, érintése bársony,
Hallgasd, érezd, tárd ki szomjas lelked,
Képzeleted útján, egy messzi - messzi táj,
Hagyd, hogy elragadjon, miért is harcolnál?
Csak álmodj, míg az Éj Zenéje száll!
Jöjj, hisz vár rád egy ismeretlen boldog föld,
Nézd a múlt szertefoszló köddé vált,
Élni vágysz s félsz, hogy elpusztít e vágy,
Álmod hív és így jutsz el hozzám!
Lázas, szédült, édes érintéssel,
Érints engem, ajkam szomját oltsd el!
A létezés csak álom, a bűvös dallam szól,
És a földöntúli áldott boldogság,
Mind tiéd, míg az Éj Zenéje száll!
A földöntúli áldott boldogság,
Mind tiéd, míg az Éj Zenéje száll!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
