|
|
|
| Előadó: | Vikidál Gyula |
|---|---|
| Album: | Vikidál Gyula |
| Megjelenés: | 1985 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Tinódi Lantos Sebestyén |
|
Tinódi Lantos Sebestyén Benkő Dániel |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Start |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Síralom adaték sok rendbéli népnek
Ki hírével lészön földkerekségének,
Mert vége lőn immár mi víg életünknek,
Ezt tevé fogsága kegyös vezérünknek.
Benn Erdélyben lőn János király halála,
Ottan ő udvara igen megpusztula.
Urakban egy néhány, mert ott meghasonla,
Kik miatt ez ország im mind elpusztula.
Ágyukkal németek ottan készülének,
Kincses Buda alá hamar sietének.
Törést és nagy rontást, ők nagyot tevének,
De azért Budába nem férkőzhetének.
Serénysége vala jó Török Bálintnak,
Mert igen hív vala, az király fiának.
És ő véle öszve az szegény országnak,
Rettenetös vala mindaz német pártnak.
Tőrnek ostromokat az német táborra,
Elmegy törökökvel, együtt mennek harcra.
Köztök Török Bálint szíve bátorsága,
Csudaképpen siet németek sáncára.
Nagy hamar törökök Pestbe bémenénnek,
Nagy gazdagságokat, ágyukat nyerének.
Németország felé németek sietnek,
Bíz erővel öszve el-felsietének.
Török császár akkor Budába izene:
Királyné a fiát ő néki küldene.
Mennyi főúr vagyon őt alá kísérné,
Mindenik hívségét azzal jelöntené.
Az basák beszélik hatalmas császárnak,
Nagy, jó vitézségét jó Török Bálintnak.
Mindenöknél feljebb dicsérötet adnak,
Hogy mindaz két párton jobb vitézt nem mondnak.
Te felséged, hogyha most ezt elbocsájtja,
Vannak sok vitézi, hogyha feltámasztja.
Az Drávát felséged, míg által haladja
Hátul való néped ő mind levágatja.
Ezt császár, hogy hallá hagyá őt megfogni,
És azt több urakat Budába bocsátni.
Budának városát hagyá elfoglalni,
Az szolgáló népet mind el-kibocsátni.
Hűtlen török császár hitének nem álla,
Jó Török Bálintot véle vivé alá.
Az Szulimán basát Budán hagyta vala,
Így nagy nyereséggel ő el-alá szálla.
1540 és 1 esztendőben
Budáról császárnak el-alá mentében,
Szigetben ki szörzé, van nagy feketében
Vitéz urán való nagy kesergésében.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
