|
|
|
| Előadó: | Vikidál Gyula |
|---|---|
| Album: | Vikidál Gyula |
| Megjelenés: | 1985 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Blum Tamás Lányi Viktor |
|
Márta István Gounod Charles Francois |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Start |
| Stílus: | Opera |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Áll a hajsza, áll a bál, járja koldus és király.
Áll a hajsza, áll a bál, járja koldus és király.
Eladó az egész világ.
Aranyborjú fennen trónol,
minden Ő előtte hódol.
Mindenki hitvány pénzt kíván.
Itt a kurta földi pályán
kit megejt a sárarany,
Ünnepelni úgy rohan
ezt a gőgös szörnyű bálványt.
Érte koldus és király
fékevesztett táncot jár.
Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül,
Járja koldus és király, a sátán örül.
Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül, a pénz körül.
Járja koldus és király, a sátán, a sátán örül.
Eladó az erény, a bűn,
mert a pénz nem ismer Istent.
Mert a pénz legázol mindent.
Övé a kéj, övé a kín.
Érte küzd a test, a szellem.
Ő hozzá visz az minden út.
Érte dúlnak háborúk,
s harcok ember-ember ellen.
És ez átkos mammonért
omla annyi drága vér.
Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül,
Járja koldus és király, a sátán örül.
Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül, a pénz körül.
Járja koldus és király, a sátán, a sátán örül.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
