|
|
|
| Előadó: | LátóHatár |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(refrén(1x))
látom a látót ki látja a fától az ágat már
fáraszt ami áraszt az támaszt nyújt
lelkiismeretesen kérdezem válasszunk
a nem az igen igen nem itt a Válaszút
| Spang |
nem neked csak tőlem, nem szeret, de szőttem
a házaknak, a falaknak, a szárnyadnak, a szavadnak,
mert szabad vagy kérlek öleld meg az árnyékom
sétálunk jön a csók, de a park végén úgyis szét válunk
már egyedül ballagok cigarettám végén kacagok
az elején még sírtam, de fogni akartalak a szavadon
szabadon szavalom hogyha apa visz apa hoz
de apa elment nem jött a buszhoz
te meg azt mondtad szeretsz én meg kérdezem áll meg ez?
alszol homlokodra pillantok te is majd rá ébredsz,
hogy van még remény csak küzdjél a fentig
mert nem mindegy, hogy boldognak látszani vagy boldognak lenni......
árnyékom árnyékod után kullog a
szó elér hozzád de nincsen csak pusztulat
a szíved helyén a szín lettem én és te a számom
és én a láb te a lábnyom, de mindez csak rekviem egy álomért
maradj velem legalább az ábránd kedvéért
ezért szép az életnek nevezett szerelem nélküli forgatag
én forgatom a tollamat, de a válaszod mond meg hol marad
szombatra más lesz minden a pénteki kábulat
már rámutat az értelemre, de nem talál csak keres
és megparancsolja azt, hogy csak engem szeress
(refrén(2x))
látom a látót ki látja a fától az ágat már
fáraszt ami áraszt az támaszt nyújt
lelkiismeretesen kérdezem válasszunk
a nem az igen igen nem itt a Válaszút
| Maze Dollary |
Nem mondhatom, hogy többé nem foglalkozok ezzel
ki kéne mászni a veremből, ha beleestem egyszer
szabadulni akarok, a magány felemészt
de minek menjek, hogyha te úgyis elmész
hát menekülj tőlem, el innen messzire
fuss el talán jobb lesz, na de mennyire?
a lapjaim idővel, talán majd elvesznek
és ha még itt leszek, én ezekre emlékszem
ne feledd el te sem, az életre adtam
tőlem neked hééhéé, megannyi dalban
megcsillan a fény, látom a szemedben
letisztul a kép, mikor kezed a kezemben
mosoly az arcodon, csókom az ajkadon
majd meglátjuk egymást, egy fáradt hajnalon
megcsillan a fény...
(refrén(2x))
látom a látót ki látja a fától az ágat már
fáraszt ami áraszt az támaszt nyújt
lelkiismeretesen kérdezem válasszunk
a nem az igen igen nem itt a Válaszút
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
