|
|
|
Refrén(1x)
Álmodunk egy világról, álmodunk egy életről
Ahol élünk és nem csak vergődünk az elszállt évektől
Élni nem jó, de álmodni igen
Ezer vágy, ezer álisten de minek?
Kérdem minek álmodunk?
Ha egyszer vége lesz a szónak
Ha nem szól a szózat, pedig siklik tovább a csónak
És van értelme a jónak, nem csak idillhelyzet
De vajon ki sír ha vesztett? Ki bírja ki a tesztet?
| Spang |
A nap könnyeit tüntető dűnék, dunnákon látszó cseppek
Bárcsak boldognak tűnnék, bárcsak hallanám a csendet
Lángoszlopok, fellegekig érő álomfa ringat álomba
Talán az életet is álmodtam, megint áthoztam a rosszat
A valóságba, valós ágba kapaszkodtam és az nem tartott meg,
Mert nem bírt, nem akart, szemem sírt kendőm nem terhelem,
Mert létemnek léte a te léted léte
Egy lökés a létra alatt, a léptek visszatekintenek a múltba
Kútba dobott tervekkel egy világgal, mi már nem érdekel
Ha nem adok többé felétek jelt, fáj majd, hogy nem értek el
Két kezedbe fél kezem, hátatokba kegyelemből döfök
Saját álmom képernyőjébe lövök, hogy legyen vége
Égen földön csillagokon üstökösök mellett hárfa
Túl a végtelen, ahol csak a párna lehet majd a társam
És csak érted ver a szív, a száj a szárazság
Után kap vízt és kecsegtető választ vár
Tőled, sőt tőlem lentebb egy új világ nyílik én maradok
És ha nézed az almanachba a képet én melletted ott szaladok...
Refrén(2x)
Álmodunk egy világról, álmodunk egy életről
Ahol élünk és nem csak vergődünk az elszállt évektől
Élni nem jó, de álmodni igen
Ezer vágy, ezer álisten de minek?
Kérdem minek álmodunk?
Ha egyszer vége lesz a szónak
Ha nem szól a szózat, pedig siklik tovább a csónak
És van értelme a jónak, nem csak idillhelyzet
De vajon ki sír ha vesztett? Ki bírja ki a tesztet?
| Maze Dollary |
Mozzanatok, emberek, jellemek, csillogó szemek
Látlak titeket és kérdőre vonom a tetteket,
Hogy mi az ami kell, és mi az amit felednék
A fejben csak pár emlék...yo csak pár emlék
Egy új nap a fejünk felett, látom a változásokat
Ami nem biztos, hogy jobb az előző zsarnokságtól
De álmodtam egy korról, amint a szakadék szélén álltam,
És nem zuhantam a mélybe, angyalokat láttam
Magasba repített a hitem és azt hittem ez a valóság
De rákellet jönnöm nem, mert ott nem éreztem fájdalmat,
Nem láttam a gátakat, amik tornyosulnak a távolban
Éreztem, hogy ez végtelen és szabadságot áraszt
A szemem kinyitom, mert nem lehet az álmokban élni
Tenni kell a valóságért, valami jót is megtudjak élni
És érezni a szeretet forróságát, kezeinket egymásba látni
Érezni, hogy itt vagy velem és soha nem lesz vége..
De az álom végetért vissza kellet térnem a jelenbe...
Refrén(2x)
Álmodunk egy világról, álmodunk egy életről
Ahol élünk és nem csak vergődünk az elszállt évektől
Élni nem jó, de álmodni igen
Ezer vágy, ezer álisten de minek?
Kérdem minek álmodunk?
Ha egyszer vége lesz a szónak
Ha nem szól a szózat, pedig siklik tovább a csónak
És van értelme a jónak, nem csak idillhelyzet
De vajon ki sír ha vesztett? Ki bírja ki a tesztet?
