|
|
|
| Előadó: | Varga Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varga Gábor Márkus József Varga László Fehér Attila Muck Ferenc Márkus Éva Márkus Tünde Gréczyné Fejes Mária Hárshegyi Mónika |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egyszer majd szembejössz velem az utca másik oldalán.
Elkerülsz, mint egy idegen és úgy sietsz majd tovább.
Hűtlen, elfordítod arcod. Nem szólsz, én is hallgatok.
Szégyenfátyol a szemeden, aki szeret, sose felejt.
Hiányzol nagyon. Ki mondja meg, hogy merre jársz?
Üres az ágy, hiányzol hűtlen, s kínoz a vágy nélküled.
Hűtlen, messze jársz már. Hűtlen, ne feledd soha!
Minden éjjel érzem nélküled túl nagy az ágy.
Egyszer elmúlik az érzés, mint a könny mit eső mos el.
Egyedül táncolok az úton, s nincsenek, aki vadul ölel.
Érzed, hogy hazudni kéne, jól vigyázz én elhiszem.
Hűtlen, szemembe se nézel, elrejted a bűneidet.
Hiányzol nagyon. Ki mondja meg, hogy merre jársz?
Üres az ágy, hiányzol hűtlen, s kínoz a vágy nélküled.
Hűtlen, messze jársz már. Hűtlen, ne feledd soha!
Minden éjjel érzem nélküled túl nagy az ágy.
Hűtlen, messze jársz már. Hűtlen, ne feledd soha!
Minden éjjel érzem nélküled túl nagy az ágy.
Hiányzol nagyon. Ki mondja meg, hogy merre jársz?
Üres az ágy, hiányzol hűtlen, s kínoz a vágy nélküled.
Hűtlen, messze jársz már. Hűtlen, ne feledd soha!
Minden éjjel érzem nélküled túl nagy az ágy.
Hűtlen, messze jársz már. Hűtlen, ne feledd soha!
Minden éjjel érzem nélküled túl nagy az ágy.
Hűtlen, messze jársz már. Hűtlen, ne feledd soha!
Minden éjjel érzem nélküled túl nagy az ágy.
Hűtlen, messze jársz már. Hűtlen….
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
