|
|
|
| Előadó: | Varga Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varga Gábor Márkus József Varga László Fehér Attila Márkus Éva Márkus Tünde Gréczyné Fejes Mária Hárshegyi Mónika |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Halvány fény az arcodon, egy sápadt fényű gyertya ég.
Ma éjjel vársz új csodát, mi tovább tart majd 3 napon át.
Így élsz, az árnyék és a fény megküzd szüntelen arcodért.
A nagy szán vigyáz rád, s te nem látsz túl a jégvirágon át.
Oly közel mit elzárt tőled ég.
Megváltó közelben érzed a világ hercegét.
Rád vár mit elzárt tőled az ég.
Megváltó közelben érzed az angyalok ünnepét.
Várd meg őt, ki késve jön, majd halkan rád köszön. Öleld át!
Érzed, hogy rád talál a szeretet, mit szétszórtál.
Oly közel mit elzárt tőled ég.
Megváltó közelben érzed a világ hercegét.
Rád vár mit elzárt tőled az ég.
Megváltó közelben érzed az angyalok ünnepét.
Oly közel mit elzárt tőled ég.
Megváltó közelben érzed a világ hercegét.
Rád vár mit elzárt tőled az ég.
Megváltó közelben érzed az angyalok ünnepét.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
