|
|
|
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Brand István ónody árpád |
|
Onódi Árpád |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | sláger |
| Címkék: | Keressük! |
Minden jó, ha jó a vége,
nálam erre van reménye,
hisz ha két szemembe nézne,
kedve már az égig érne,
szíve rögtön hevesen dobogna tán,
(Szeretne tán.)
Mert amit szívemben láthat,
félek, szinte sok magának,
hátha tőle kedve támad.
csókra megkeresni számat.
Tudja meg, hogy ilyesmit nem lehet ám!
Mert csak a vége lesz majd jó.
(Az lesz a jó!)
Két szemem csak ennyit ígér.
Előleg most nem kapható,
(Nem kapható.)
bármilyen hevesen, epedve kér.
Hogyha ajka számhoz érne,
kérem azt se értse félre,
mert csak jelzi, értse végre:
minden jó, ha jó a vége.
Annyi jó, hogy szívünkbe több nem fér.
(Úgy, úgy, úgy bizony ám!
Úgy, úgy, úgy bizony ám! Úgy, úgy!)
Úgy bizony ám!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
