|
|
|
Kevés olyan hely van ahol azt érzem mennyország az
mer engem nem 1 dolog vit rá,hogy neked bepofázzak,
Lenullázlak tesó,hogy a fairplay megmaradjon,
azért darabos a reppem,hogy az benned megakadjon,
Én nem basztatom csak heszelem a telepet,
amit lebontottak a faszra,könnyel töltötte a szememet,
ez vagyok Pajti,kint a platcon,kint a téren,
Én be kattanok ha az van,de a casht kiloba mérem,
Kurva kicsi lennék,de hát kárpotol az arcom,
megtanultam másik dolgot,hogy ha bele kell majd szarnom,
A szintet tartom amit a "rakéta" emelt meg,
Max feldobom a holdig azt utánna lekezellek,
unom már hidd el vissza baszni azt a "lasztit",
ami a szervánál enyém volt,inkább passzolok,csak nyaljad,
meg haver a faszt itt,
a cuccod ne hagyd itt,ja,a cuccod ne hagyd itt.
ez nem Pesti,lehet csak azért lesel furcsán,
mert Tomi vigyázott Rád,és nem placoltál az utcán,
ez,olyan ocsmány,mint az ország ahol élünk,
Én nem vitatkozok veled,mert csak ugyis abból értünk,
amit át éltünk,ami megmozgatott már régen,
Nekem lehet álom marad,nálad meg az perzsel az éget,
megvert az élet olyan durva geci modon,
hogy tizennyolc sem vagyok,de a múltól félek folyton,
ma már nem folyton el azt a sok szart ami bántott,
inkább pacsizok a Sorssal akitől csak annyit várok:
hogy a szívem valaki újra megolvassza,újra,új erőre kapjak
és aki érti az olvassa,
az életem diszken a múltam meg a jelenem a jövöm meg a többi amit nem láthatsz a szememen.
(ja,meg a többi amit nem láthatsz a szememen...)
(megvert az élet olyan durva geci mod..modon...)
(hogy tizennyolc sem vagyok..tizennyolc sem vagyok,de a múlttól félek folyton..)
(amit rögzitünk egymásnak,az már alapból mentális..)
Felvedtem a fülest,de nem hallom mit dumálok,
én nem részletezem neked hogy ebbe a szarba kit utálok,
lomtárba vágom te meg ha izgat kikukázod,
hogy a nevedben van-e,tesó viccből figurázok,
nem lépek vissza hogy ne legyek gyáva gyerek,
ha Rico öszintén pofázik,de nem tetszik,állva vered,
A számba kezed,csak nem jönn be mi igaz,
amit mesélek verzékben úgy érzed Veled kibasz,
neked nem vigasz hogy ha bocsánatot kérek,
de miből gondoltad azt hogy ha pofán baszol értek,
abból majd Pajti,azt makogom mit látok,
a stíluson besírtok,de a fakkomon Ti hánytok!
kiállok tesó,olyan boxba hogy ne nyerjek,
gyere irjál ide pár sort,hogy ha szövegemből nyeltél,
minden percben könyörögtem könyökölve,
így befizettem a múltnak még egy fölös körre,
ez vagyok én,de már hallotad már annyiszor,
hogy nem kell huzot innom,mert te igyis-ugyis azt iszol,
én a "lasztiról" lemondtam mert nem láttam benne fantáziát,haver,
de most végre megtaláltam,
Illegálvoice meg ez is ugy legális,
amit rögzitünk egymásnak,az már alapból mentális,
az már más téma,hogy ha nem értessz belőle,
akkor találjál be bátyja,te csak kérdezzé előre,
mindig egy új egy tűz forro szöveggel,
csak már személyszerint kin van már a faszom a reppközeggel,
dobálj meg kövekkel,csak nehogy visszaküldjem,
mikor velem szembe sétálsz,és pont én vagyok a fülben,
melleted nőttem csak még nem ismertél Pajti,
csak ha most jössz bepacsizni akkor azt mondom hogy "zsaljki".
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia
