|
|
|
91, 85, 62, 64
családom évszámai, mit szeretnél? mit adjak még?
az ég felettünk kék, melegben az eső csepp elpárolog
nyugodt szívvel elpártolok, ha nem tetszik majd pár dolog
városunkban, hazánkban, bár hiányozna jó pár egyén
jegyzettömben, nem folyik össze tintám tollam hegyén
körítésnek jó a saláta, de van más minek vége: 'hu'
sikeres volt köztünk Kicsim az első randevú
szerelem első látásra, felfigyeltem Rád
szívem hevesebben dobbant, mikor odaértem Hozzád
hiába szeretnék gyerek maradni, eljön az idő, hogy felnőjjek
egy tár vaktöltényt a saját fejem irányába lőjjek
bár eddig is lett volna indok, fájdalom vérzés nélkül
belső inger váltakozás, testem leketekkel békül
a befektetés vissza térül, míg fejem magasságtól szédül
hátsó felem a gép előtt, két forgó széket szét ül
rózsaszín felhő maszatolódik a borongós égbolton
a paletta megváltozik újabb szín a kék folton
cián, magenta, és black előtt yellow, mint a bögre
nyomdász szülők, kiktől ezt meg tanultam én mindörökre
ez nem halandzsa, csak szimpla ritmika a sorokban
és akkor mi van ha nálam pók helyett penész lakik minden sarokban?
vagy talán még az se.. de ki tudja mi a célunk?!
miért élünk?..a jövőtől vajon mit remélünk?
ki látja a jövőt? ki fél? ki mindig új napot remél
velem szemben ez nem ér, a pokol lángja néha elér
mikor mondom ki hogy elég? mielőtt porcikánk elégnek
a barátaink lelépnek, könnyes búcsút intek felétek
térdre hullva elétek.. csak egy karnyújtás és elértek
az időnk nem túl hosszú amit születéskor lemértek
balesetek, járványok, fiatalon halnak
rövid az életük mint egy kifogott halnak
mond bátran amit gondolsz, mindenkinek lehet véleménye
több millió puzzle miből összeáll életünk képregénye
mindenkinek lehet szép meséje, lehetsz pultos Te egy bárkán
nem kell félned senkitől, mint Paff, a bűvös sárkány
iskolába járunk, de az életre, csak ő maga tanít meg
csak ő lesz ki egy három D-s képet eléd vetíthet
ki minket szétfeszíthet egymástól, látszólagos szítás
ilyedség, félelem, mikor jön a hívás
"szia..bocsi, de szerintem sikerült.."
hogy is mondjam..beaksztott..ahogy a börtönből kikerült
régebben távozott, de most vállalja a szerepet?
lehet meggyónta bűneit, csupa hit és szeretet
vagy elszökik messze? minden gondját hátra hagyva
telefonja vissza szól: "bocsi légyszi, hagyj ma"
szádba lila hagyma, mégis a tetteidtől hányok
hiába tesztek rosszat, mégis vissza kacsintok rátok
ki látja a jövőt? ki fél? ki mindig új napot remél
velem szemben ez nem ér, a pokol lángja néha elér
mikor mondom ki hogy elég? mielőtt porcikánk elégnek
a barátaink lelépnek, könnyes búcsút intek felétek
térdre hullva elétek.. csak egy karnyújtás és elértek
az időnk nem túl hosszú amit születéskor lemértek
balesetek, járványok, fiatalon halnak
rövid az életük mint egy kifogott halnak
Harcsa Veronika Flow By című albuma, amely egyszerre zenei és vizuális kísérlet, Vancsó Zoltán fotós slideshow-jával december 1-jén debütál a Müpa Fesztivál Színházában.
Az új zenei projekt a közönség és az előadó közötti határokat kívánja feloldani
A dalok karaktereihez olyan képi narratívák születtek, amelyek rejtett szálakon kísérik és egészítik ki a hallottakat. Az InterAction című esten az énekes Nora Thiele német ütőhangszeressel és a Soharóza kórussal lép színpadra.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Harcsa Veronika tudatosan fordult az interaktív, közösségi élményt teremtő zene felé
Régóta vezet workshopokat, 2024-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem zeneterápia szakán szerzett diplomát. Új albuma, a Flow By ennek a szemléletnek a folytatása.
A szerzemények úgy születtek, hogy az élő előadás során a közönség aktív részese lehessen a zene formálásának: a taps, a hangadás, a ritmikus gesztusok mind a közös flow-élmény részévé válnak.
- A dalokat úgy írtam, hogy belekomponáltam a közönség jelenlétét. Élőben erre épül minden, az viszont további ötletelést igényelt, hogy lemezként hogyan fog működni mindez.
A koncepcióba belevettem a Soharóza kórust, amely híres kísérletező kedvéről. A lemezen ők teremtik meg a közösségi hangzást
és a Müpa-beli koncerten is jelen lesznek, hogy a közönség közé vegyülve erősítsék a hangadást - fogalmazott Harcsa Veronika.
Fotó: Harcsa Veronika Facebook oldala
A lemezen és a koncerten közreműködő Nora Thiele német ütőhangszeres zeneszerzővel és hangszerépítővel az énekes berlini évei alatt ismerkedett meg. Thiele világzenei ihletésű hangszereivel, frame drum- és ritmuskísérleteivel különleges textúrát ad a hangzásnak.
Vancsó Zoltán 2005-ben fedezte fel, majd az elmúlt években művészi szintre emelte a zenével kísért fotó slideshow műfaját. Több száz rövid és csaknem egy tucat egész estés fotófilmet hozott létre, számos alkotása moziban is látható volt.
- Látom a zenét és hallom a képet, érzem e két világ összefonódásának lehetőségét. Ez a műfaj lehetőséget kínál több tucat fotó összefűzésére, ahol a szerkesztés önálló és rendkívül kreatív folyamattá válik.
A képek közötti áttűnések dramaturgiai és esztétikai szerepe, valamint a zenei kíséret hozzájárul ahhoz, hogy a vizuális élmény komplexebbé és átélhetőbbé váljon.
A lemez hangulatához 2017-ig nyúltam vissza az archívumomban, hogy korábban nem publikált képekkel dolgozhassak. Nem konkrét történeteket mesélnek el, hanem a zene tudatalattijába vezetik el a nyitott nézőt - részletezte az alkotó.
A rendhagyó koncepcióból születő lemez egyedi online megjelenést kívánt
- Ma már nagyon kevesen hallgatnak meg elejétől a végéig egy lemezt, de bízom benne, hogy ez az album a vizuális élmény miatt kivétel lesz. Éppen olyan hosszú, mint egy sorozat epizódja - tette hozzá Harcsa Veronika.
Kiemelt kép: Harcsa Veronika Facebook oldala
