|
|
|
| Előadó: | Nem Közölt Sáv |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bankos Nospa a.k.a. Nos' Chez Zenk Zsiga Balázs Dulna Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Aha, kerekerdő…
Ez itt a kerekerdő kicsi pincsi,
Ahol az ordas farkasok a stricik a szemedet nyisd ki
És jól nézd meg, hogy mi van, mert csapdába kerülsz, hogyha megcsal a szimat,
Mindig más bőrét nyúzd le, ez a dzsungel divat.
Akkor van gáz, ha az állatok királya hívat,
Itt nem mindegy, hogy ki vagy, bambi vagy szimba, mert rosszul végződhet a randi,
Ha a tisztás nem túl tiszta neked annyi, a rangidősre hallgat csak a falka, a vadászösztön ragadozóvá tesz, hogyha tarka a bundád elbújtat az erdő.
Ha rikító, kidob magából.
Vérszagot hordoz a szellő. Egy zápor könnyen elmos (most) nem lehetsz álmos, mert a sötétben világítanak a szemek, mint a prizma.
Szagokká vállnak a színek, rabokká a tagok, csalókká a gyávák, halottá az ártatlanok.
Te is csak bent élő túsz vagy, itt pusztulsz meg, azért gyúrsz, hogy úszd meg…
Refrén:
Kerekerdő – gyárkéményből felhő – a fák súgják, hogy fertő – a réten minden eldől – éjjel bódít a mező – meghódít az erő. Ragadozó lett, aki itt velünk együtt felnőtt.
Neon – betűk – árnyé - kában – tetovált számok a bundában.
Itt nem számít a színed, hogy ki vagy, csak akkor van szerencséd, ha a fegyver kihagy.
Kerek bölcső, elringat az erdő, sötét mesét szőnek a szájak, van, aki fogakat kap, van, aki szárnyat.
Az állva maradt, a dzsungel könyve. Hiába van új a nap alatt, hogyha nekünk csak a dzsungel jön be.
Azt suttogják a fák, hogy a dögevőknek könnyebb lett, de azt nem mondják el, hogy ők ilyen magasra hogy nőttek meg. Ti meg álmokat szőttetek, hátha azok hátán megszökhettek.
Nyitva felejtett csapdák, ragadozók a friss nyomokon, csorog a nyáluk, de büszkék rá, mert mind rokon.
Kotródj, vagy szokd meg a damilt, ami húz, mert nem kell tanítani a húsnak, hogy bunda vagy panír - panel blues vagy dzsungel tam-tam. Panel blues vagy dzsungel tam-tam.
Az óriások üveghegyekben laknak, zajt hallgatnak, tábortüzet raknak, feláldoznak egy-két szüzet, a folyókba ürítik az ürüléküket, lüktet a kipufogók bűze, túl az Óperencián.
Azt hiszik övék, ami a természet lágy ölén terem, rád kacsintanak, aztán szájkosarat raknak rád.
Próbáld megenni, hogy a méz nem marad a hasén, nem sétagalopp a kasta, aki lusta az halott. Az a szakma, hogy nem hagyod ott a fogadat, csak a vadászkopók járnak frakkba, nekünk csak ez maradt.
Mint a befagyott tóban a halakat a jég alatt, minket átvertek, odakint eladtak mindent kéz alatt.
Oké, szabad égbolt, súgd meg szépen, hogy kerekerdő, hol a legszakadtabb a közeped, ahol dúlnak az emberevők.
Ki a következő irtott kártevő vagy védett faj, hajtóvadászatra melyikőnk kell, mikor lemegy a nap.
Ki az, akit a falka fal fel és nincs több bocsánat, csak szédelgünk, kergetjük körbe a futó rácsokat. A cirkuszi ketrecben, kígyózunk a műfák ágain, rég a zebrákra kentük a lakomák csíkjait.
A váróba zárkózunk be, pókcsápok a lábaink, csak a vágóhídi lényektől élethűek az álmaink. Vérfoltok a bundákon, három lyuk a terrormaszkon, fulladunk, mint a halak a levegőn, tetemek az aszfalton.
Jó helyen csak bajt hozunk, mint a fekete kandúrok ránk, hegyen-völgyön át, dagad a hold, ásít a világ.
Fennhordjuk bölcsen, mint az agyarán gazdagodott elefánt, fogságban születünk, a természetfilmek nevelnek már.
…………..Bibliaként hatnak, de majd elmúlik, valami vakít, kihalt folyosón visz az útig.
………az éhség vezet, nem a szerelem.
Farkas tör a pásztorra, rejtőzünk az állatkertben.
A válaszok ölnek, az igazság néha fáj, elkapnak, összerogyunk, könyökkel a térdükkel a földbe taposnak. Bankos nem a prém, a sima bőrvadász.
Visz a parancs, visszavág a természet, teljesül a revans.
Refrén:
Kerekerdő – gyárkéményből felhő – a fák súgják, hogy fertő – a réten minden eldől – éjjel bódít a mező – meghódít az erő. Ragadozó lett, aki itt velünk együtt felnőtt.
Neon – betűk – árnyé - kában – tetovált számok a bundában. Itt nem számít a színed, hogy ki vagy, csak akkor van szerencséd, ha a fegyver kihagy.
Díjjal ismerte el a szerzők munkáját a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
Példakép kategóriában Hrutka Róbert, életmű kategóriában Németh Gábor, míg újító kategóriában az Akkezdet Phiai kapta a különleges beton plakettet.
A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a soraiban.
Az egyesület alapvető feladata
Alakulása, azaz 2007 óta a könnyűzenei szerzők általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. A szervezet díjat alapított 2023-ban azzal a céllal, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékenységeket elismerje és ösztönözze.
- A díj nem közvetlenül egy adott év teljesítményét, hanem az alkotó szakmára kifejtett hatását értékeli - fogalmazott Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke, aki a díjazottakat személyesen felkeresve adta át a különleges, vízcseppet és hullámokat ábrázoló beton plaketteket.
Példakép kategóriában az elismerést Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zenész és zeneszerző kapta.
Eddigi pályafutása során több mint 200 nagylemezen dolgozott, és közel ezer reklám - és filmzene megírására kérték fel. A díj átvételekor arról beszélt, kizártnak tartotta pályája elején, hogy valamikor példakép lehessen.
- Egyáltalán azt sem gondoltam, hogy zenész leszek. Gyerekkoromban elvesztettem a hallásomat, nem tudtam beszélni, hét éves koromig jártam a kórházakat. A doktor bácsi azt mondta, hogy majd megtanulok beszélni, a hallásom viszont már nem lesz jobb, legfeljebb nem leszek zenész. Ezek után a hangszer jelentette nekem azt a kaput, amit meg tudtam nyitni önmagam és mások felé is. Kiskamasz koromban eldöntöttem, hogy nekem ez lesz az életem – mondta el Hrutka Róbert.
- „hiszek abban, hogy pár jó hang is képes megváltoztatni a világot. A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Most ezt a dalt írjuk egész életünkben”.
- fogalmazott Hrutka.
Hrutka Róbert és Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Újító kategóriában a díjat az egyesület elnöksége az Akkezdet Phiainak ítélte oda, mint a budapesti underground hip-hop legfontosabb csapata.
A beton plakettet együtt vette át a három tag, azaz Saiid (Süveg Márk), Újonc (Závada Péter) és DJ. Frequent (Havas Patrik).
- Mindig is újdonságra törekedtünk, volt bennünk egy konvekciókkal szembeni lázadás – fogalmazott Závada Péter. - Underground akartunk maradni, de aztán nem jött, vagy nem teljesen jött össze.
Süveg Márk szerint manapság nehéz újat kitalálni, mert már minden meg lett írva. Az a fontos, hogy befelé, és csapat esetén egymásra kell figyelni, és nem visszaigazolást várni a social mediában. Havas Patrik úgy véli, mindenkinek önmagának kell maradnia ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni.
A SZERZŐK Egyesülete az életműdíjat Németh Gábor dobosnak, dalszerzőnek adományozta.
Németh Gábor
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Játékát számtalan együttesből ismerheti a közönség, legyen az a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P. Mobil vagy épp a róla elnevezett Németh Gábor Project.
- Aki valamikor elkezdte a zenélést és komolyan gondolta, annak nincs vége soha, maximum a föld alatt
– mondta el Németh Gábor a példakép díj átvételekor.
- Eredetileg csellózni tanultam, és 8 év után váltottam át a dobra. A célom az lett, hogy a legjobb dobos legyek, rengeteget gyakoroltam. Millió zenekarban játszottam, és a pályafutásom csodálatos ilyen szempontból is.
Videók a három díjátadásról
Kiemelt kép: Akkedet Phiai/Bellon-Nagy Kata
