


| Előadó: | Kovácsovics Fruzsina |
|---|---|
| Album: | Fuss el végre! |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 3:26 |
| Szövegírók: |
Major Eszter |
|
Rakonczai Viktor |
|
| Kiadó: | EMI Music |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |

Egy boldog pillanat nem más, csak színes vadvirág,
Mi elhervad, míg haza sem érsz.
Mikor élvezed, hogy a forgást nem bírod tovább,
És elszédülve földet remélsz.
Az élet szélvihar,
Nem tudhatod, mit kavar.
De végül csak rajtad áll,
Hogy jó vagy rossz, mi Rád vár.
Ha nevetsz,
A világ mindig visszamosolyog rád,
S a tiéd, amit vársz,
Egyszer úgyis hazatalálsz!
Csak hidd el!
A boldog pillanat elszáll, mint egy régi nyár,
Mit emlékként a szívedbe zársz.
Mikor eggyel több majd a tortán a fényes gyertyaláng,
És meghatódva szépet kívánsz.
Az élet nagy kaland,
Átírható színdarab,
És hidd el, csak rajtad áll,
Hogy jó vagy rossz, mi Rád vár.
Ha nevetsz,
A világ mindig visszamosolyog rád,
S a tiéd, amit vársz,
Egyszer úgyis hazatalálsz!
Mondd, mit kérnél az élettől,
Mit úgy átélnél még szívedből?(Szívedből)
Bár ha mások mondják, őrültség,(Őrültség)
Légy bátor és csak képzelj még!(Képzelj még)
Mitől vagy boldog, mitől vagy mérges?
Mi az, mi feldob? Mondd, mitől félsz?
Mitől vagy főhős, mitől vagy győztes?
Mitől vagy boldog
Őszintén, őszintén?
Mondd, mit kérnél az élettől,
Mit úgy átélnél még szívedből?(Szívedből)
Bár ha mások mondják, őrültség,(Őrültség)
Légy bátor és csak képzelj még!(Képzelj még)
Ha nevetsz,
A világ mindig visszamosolyog rád,
S a tiéd, amit vársz,
Egyszer úgyis hazatalálsz!
Egyszer úgyis hazatalálsz!



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."