|
|
|
| Előadó: | Pheta & Riddler |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Salieri |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Refrén 2x/
Figyelem portré készül, ülj le most ne mozogj
Ne légy kemény se vicces, ne is mosolyogj
Emelem a tükröt, fut a kamera pillants bele
Szerep nélkül lásd magad sokkol majd a kép heve
/Pheta/
Klikk-Klikk villan egy vaku, nincs alku
A kép hiteles, az álarc mentes pucérság jellegzetes
Mint az üveg, átlátszó az ember
Múlt-jövő-jelen, elevenen vibrál a tekintetben
A megvolt nők, az átmulatott éjszakák
Sűrűsödnek össze, egyetlen egy percbe
Össze ki milyen, ki milyennek gondolja magát
Kiről mit mondanak, ha elfordulva mutatja a hátát
A ráncok üzennek, információt hordoznak, mint a világűrbe lőtt jelek
Hegek mik mutatják a harcban való jártasságot, a bátorságot
Mi magyarázza, az elszánt tekintetet, a szeretetet
Ami meg mar, vagy nincs amit adni lehet,
Elfogadni eltolni is magadtól,
Mint az ételt egy fanatikus pacifista sztrájkból
Á-ból b-be a legrövidebb táv mindig az egyenes, a leggyorsabb
A lélek párhuzama, a legtöbb
Amit két ember, össze hozhat, össze roskadt a láb
Elkenődött a kép, amit az évek alatt magadról festettél
Mikor jót tettél a rossz helyett
Ez a hasadás se vezet ahhoz, aki lenni szeretnél
/hé/ Aki lenned kéne
/Riddler/
Tág a tér, portré készül, egy kép beszél, mint egy oldal
Egy regényben mindenki csak távozna a jobbal
Hagyná a rosszat, élményeket zárna be egy fotóba
Mégis bele kóstolna a múltba
Egy gombóc a torokba
Néha kell, egy néma jel, hogy tudd mi volt akkor
Minden emlék megkarcol
Gyalogtúra rózsabokrok közt, törött tüskék világa
Hiába, az érzelem az emberi test királya
Olykor véres a trónja, talán az élet adója
Ezért kérem a tollam, leszeretném írni
Talán ez bűn? -Nem!
Hiszem ez is, alakít engem és végre nem mások miatt muszáj másnak lennem
Mást láttak bennem
Olykor egy hangulat az indulat
A düh folyamán át kövesd az utat, mit a híd mutat
Lépj át a túl partra, egy embert látsz, csak nézed
Lassan megérted
Ez is te vagy, héé
/Refrén 2x/
Figyelem portré készül, ülj le most ne mozogj
Ne légy kemény se vicces, ne is mosolyogj
Emelem a tükröt, fut a kamera pillants bele
Szerep nélkül lásd magad sokkol majd a kép heve
/Pheta/
Nézem pont annyira ferdék az énképek, mint a hajlamok
A falat kezdem kapargatni, erre hajlamos vagyok sajnos
A hajnalok vonzanak, mikor alszik még az előítélet
Valami szánalom mozdul bennem, aztán feléled kávét csinál
Valami harapni valót készít, hajót indít
Egy ismeretlen terepre
Hogy a nevemre egy jellemet keressen akkor is szeressen
Ha nincsen ok rá, különben leverem a lécet
Fontos megértenem mi a véleményed
Ez alap emberi képesség, tanuljátok be tessék
Az élet furcsa, hogy innen belülről tör ki a lázadás
Támadásként víz alá nyomna fogyjak ki a szuszból
Aztán talpon állok újból
Friss erővel az élet vizét a kútból merítem
Felemelték fejem
Látjátok korcs koldus létemre dísz asztalnál kajálok
Helyet kaptam ott, ahol nem volt helyem, múlt-jövő-jelen
Évek tények élet állomások
Reménnyel telt, újra kódolt jellem vonások
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
