


| Előadó: | Creep MC |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Fogadok h ezt nem hittétek volna
H egy ilyen című dal piacra lesz dobva.
De megtettem haver hisz vannak rossz napok
Amikor az érzésekre bőven csak szarok.
Ilyenkor születnek ezek a témátlan dalok
Amik nem szólnak semmiről, csak arról h vok.
-----------------------------------------
Vok...de minek? hangzik a kérdés
A kérdésre nincs válasz ez itt a szépség.
Ez az elcseszett ballada
Egy műfajtalan szardarab
annyit ér mintha egy pásztor bárányfelhőt hajtana
-----------------------------------------
De ki kell adnom magamből
Az üreset ami kiszorult a haragtól.
Rengeteg bennem a düh és a szeretet
Az üresség a harctól csak lopta a szerepet.
------------------------------------------
Elindult az ütem a mélynyomó lángol
Mellettem van prime aki ég a vágytól
elkezdené már de alig tudja tőlem
de én ideges lettem és a micot összetörtem
mint az a csaj kivel tegnap összejöttem
de nem kellett nekem a szívét tacsra küldtem
------------------------------------------
------------------------------------------
Ha lezajlik a csata újra jön az ihlet
És akkor jön a szám ami bármit elérhet.
Felkerül a topra vagy lealázzák a porba
Nekem mindegy csak forduljon már jóra.
-------------------------------------------
Jön az ihlet nem kell rá várni
Jobb ez az érzés mint egyből firkálni.
Meg kell várni h jöjjön magától
Ha erőlteted elveszi a témát a dalától.
-------------------------------------------
REFR:
Elcseszett ballada
UnderLine egy armada
érkezik érted h felvigyen te szardarab
ha feltettünk téged a promót odavágjad
mert prime tesó téged, rengetegen várnak
----------------------------------------------------
Elcseszett ballada
UnderLine egy armada
érkezik érted h felvigyen te szardarab
ha feltettünk téged a promót odavágjad
mert creep tesó téged, rengetegen várnak
Prime:
Bízhatsz bennem tesó én állom a szavamat
De nem dőlök be senkinek csak legyintek a parasztnak
Ki cigit lejmol folyton
és csavarja az orrom
meg kérdi h van-e lóvém h rögtön lehúzzon
én a fajtádra köpök magasról
rappelek a streetemről a kibaszott marosról
Mivel maroshegy akkor rádió telep
de megemlíthetnék bátran vagy ezernyi helyet
de nem teszem mivel én itt nőttem fel
itt szeszülünk állatkodunk gyerünk gyerekek!
------------------------------------------------------
Szeszcsürhe figyelj forogjon a lemez
aki vérből rappel az az UnderLine-al zenél
nem henyél, zenél... jólhallottad tesó
de ha nemteccik ez akkor ne mond azt h dejó
mert mi tűrjük a kritikát tűrjük a véleményt
mivel meglátjuk mindennek a pozitív érdemét
-----------------------------------------------------
Szal hallgass rám és csak hagyd h kitörjön
Vagy a bosszúm rajtad kitöltöm...
--------------------------------------------



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos