



1.Strófa
Ülök a szobámba, és azon gondolkodom
Az MC gyerekek mért is ilyen nagyok,
Tisztelet, és becsület ez a te szlogened
De ha jól megnézzük, nem igazán nyeled,
Vannak emberek, akik csak néznek,
A szegény ember a padon meg csak éhhez.
Az ablakon kinézzek milyen szép az élet
A szomszédba a kutya most eszi meg az ételt,
A Blahalújza téren, átvették az irányítást,
Egy kis pöcs aki(t) téged lefikázz,
Nem tudom, mi a fasznak veri itt a nyálát,
Valaki most már jó telibe vághatná (már) az állát,
Nehogy már rettegjen az ország…
Tovább sétálok, mert valamit látok
Tüntetéseket szerveznek ez nem álom,
Csipkedem magam, de nem kelek fel
Bassza meg ebben az országba (már) mindent, lehet?!
Adjál cigit tesó különben, ütök,
Mondja ezt egy 6éves, akit körbe röhögök
Elmúltál már 18, kérdem én,
Mire ő előrántja zsebéből a konyhakést
Meg kérdezném, hogy milyet kér,
Elrohan majd utána, szalad az egész tér.
Ennyit arról, hogy ki itt a barom
Nyugtot és békeséget, csak ennyit akarok.
Haza jövök, mert én ezt már nem bírom,
Leülök a fotelba, azt benyomok két gíroszt,
Tömöm a fejemet, és azon gondolkodom,
Ebben a kis országba ki a legnagyobb,
Te, Ő, vagy a Besenyő… de hamar rá jövök
Ez nagyon meglepő…
Mindenki annak tartja magát, hogy ő a legnagyobb
De ők is csak egyszerű műmájerok.
Ne is foglalkozz velük, nem a te gondod
Az anyjuk már így is eleget rájuk oltott.
Refr.
Vannak dolgok amiket meg oldok,
Vannak pontok, amik nem dolgok,
Dolgok lesznek, maradnak voltak,*2x
De megoldjuk őket, hogy ne legyenek rosszak.*
2.Strófa
Olvasom az újságot, nézd csak kit, látok
Megint ezek a faszt szopók uralják a világot.
Másik kedvencem a divatmajmok,
Akiket szívem szerint inkább levadászom.
Ezek csak feszítenek a LondsDélbe,
Otthon meg minden a hellokittit éden,
De nem gáz ez a te életed,
Leszarom, hogy kivel hemperegtetek,
A listámon az emo is elkurvult,
Reggelente csak sírnak, hogy a hajuk lelapult,
Nyugi kis lány vagy kis fiú,
A faszom se tudja melyik hova vonul.
De segítek neked, itt egy penge
Húzzad végig az ereiden.
Ha elvérzel szerintem mindenki, leszar,
Legalább még egy patkány elhal(T).
Na figyeljél, mondok neked valamit,
De nyisd ki a füledet, mert elkezdek hadarni:
„Itt van az Ede gyerek, aki mindenkit lekever a szövege égig emel, tedd fel a kezedet és nézd az eget, fejed felet van a felhő amin ül a bűn.
Ez nem egy mese csak Ede szövegel nektek, nyissátok ki a fületek, nem érdekelnek a csiribiri retkek, akiket a seggemben termesztek, most meg reppernek hívnak, valakinek a szemében ez az élet a milyekben
Csak nevetséges gyerekek, akiket óvodába
Terelnek... Tedd le a mikrofont ez nem a Megasztár itt nem te vagy az ász, ha tudsz olyat mondani mit két ember megtud érteni akkor gyere ide és szövegelj de addig írd WC-papírra a szöveged…”



A „Tízparancsolat – Másképp” című műsor december 11-én, csütörtökön 20:30-tól várja a közönséget az Inga Kultúrkávézóban, ahol Czutor Zoltán és Hujber Feri egy rendhagyó, őszinte és emberközeli programmal lép színpadra.
Az este nem prédikáció és nem vallási esemény, hanem
két alkotó, művész nyílt, sokszor humoros, máskor elmélyülő beszélgetése arról, hogyan próbálnak jól élni: hibákkal, kérdésekkel, döntésekkel és újrakezdésekkel.
Szilárd Leó tízparancsolat” műve mindössze inspirációs háttérként jelenik meg
Az este valódi lényegét Zoli és Feri személyes történetei, reflexiói és gondolatai adják, amelyek a vallás helyett sokkal inkább az emberségről szólnak.
Szilárd Leó tíz „parancsolata” arra tanít, hogy értsük meg a világ és az emberek működését, és cselekedjünk olyan célok mentén, amelyek méltók hozzánk.
Az őszinte kommunikáció, a teremtés tisztelete, a fölösleges vágyak elengedése és a gyerekek iránti szeretetteljes figyelem fontosságát hangsúlyozza, miközben arra buzdít, hogy időről-időre vonuljunk vissza, hogy tisztábban lássuk, mivé váltunk.
Legvégül azt üzeni: gyengéden, tudatosan vezessük át magunkat az életen, és legyen bennünk béke akkor is, amikor eljön az idő a távozásra.
Czutor Zoltán zenél és beszél, Hujber Feri felolvas és mesél