|
|
|
| Előadó: | Ivory Coast |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Novák Kornél Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szép, szép van pár dolog, amit tudom vágok,
Hey, hey, néha index nélkül váltasz sávot,
És én ezt simán elnézem teneked,
Akkor néha te is viseld el, ha néha gond van énvelem.
Ilyen volt, mikor múltkor én egy felhőn ültem,
Lábat lógattam egy reggae számot ott án fütyültem,
Szép, szép, mondtam, amit ott lennt látok,
Ismét index nélkül váltott sávot.
És a csávót, aki ott állt zebrán, hogy átkeljen,
Te meg odalépsz, a verda kicsit jobban menjen.
Majdnem állsz, hogy ő át nem engeded,
Ha nemesen képzeled, milyen lenne helyében lenned.
Kurva hideg van. Mínusz 10 fok,
Szakad hajnalban,
Te meg inkább odalépsz, bent van a klíma,
Ha látná magát uram, hölgyem az is lehet, sírna.
A tiszteletet megadom, ez jár,
Azt nem tudom, miért, kérlek ne agonizálj,
Ne haragudj rám azért, mert igazam van,
Ha tegezlek bocs, a fejemben baj van.
Egy felhőn ülök, és lógatom a lábam,
Dühömben azt sem tudom, hogy én mit csináljak.
Van aki azt sem tudja, mit csinál, csak vezet,
Van aki gondolkodik, ő, ki inkább szeret,
Szerintem nem is mindig ott van a gond,
Hanem, hogy nem figyelünk oda, hogy a másik mit mond,
De őszintén, szerintem ez már úgyis mindegy,
A lényeg, hogy index nélkül könnyebb.
Eljön az este, kinyitom az ablakom,
A felhő ott van, a világot most elhagyom.
Ne aggódj értem, odafentről nézlek,
És én majd téged, izgulok érted.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
