


| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Szavak szárnyán LP |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 4:21 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Héjoh…Smile Of Hell….hat meg négy…
Reménytelen rímek, reménytelen küzdelem
ez az én életem a sárba markol a két kezem
örök barátom a magány, elkerül a napfény
itt állok egyedül Uram, mondd mért pont én!?
Ez lenne a végzetem? Ez lenne az én csatám?
A szívemben jégcsapok, nem ezt adta az én anyám
fekete nap ragyog rám,azt sem tudom mért vagyok?!
Bűnös lennék?.Vagy mondd Uram,hogy mért kapok?
Mért ez az élet? Én mért ezt kaptam?
Mért nem lehettem még gyermek, gyenge és tudatlan?!
Mire jó ez a sok próba, a bizonytalan holnap?!
Alattam a folyó, de nem halad a csónak.
Ref.:
Isten adta, Isten elvette.
Hosszú az éjszaka,ki tudja mi marad reggelre?!
Isten adta, Isten elvette.
Hosszú az éjszaka, ki tudja mi marad reggelre?!
Mindent elvettél mim volt, csak ezt nem, ezt az életet
szarok a sorsomra és kihívom a végzetet
tűzből vagyok a lelkemben napfény ragyog
ha ez büntetés,talán bűn az,hogy vagyok??!!
Bűn az, hogy érzek, hogy ezer sebből vérzek!!
Soha nem segítesz nekem, hiába kérlek
nincsen családom, nincsen már semmim
csak a sebek a szívemben és az elmúlt éveim,
meg egy mikrofon, ez az egyelten fegyverem.
Küzdjek! Miért? Magamért? Megteszem!!
Itt vagyok láss csodát,mert túlélek mindent
én vagyok az egyetlen csak,aki tudja mi van itt bent!!
Ref.:1-szer
Csak ülök itt egyedül, ahogy mindig is voltam
más vagyok, bár mégis egy vagyok a sorban
magányos vagyok, családom nincsen
akartam harcolni érte, de csak lógtam a kilincsen
mindenki meghalt körülöttem, szívemben sírköveket őrzök
az életem mosolygó szarkofág, miben pár évet letöltök
aztán megyek, hisz miért is maradjak,
hogy a maradék szívemből még egy darabot adjak?!
Eladtam az lelkem az ördögnek,nem kaptam semmit
Isten a szeretteim vette el, mond mért érdemlek ennyit?!
Senki sem tudja a választ, hiába kérdezem.
A hátam mögött az életem, a mikrofonon a két kezem
Ref.:1 szer
Számomra csak ez maradt már,
fagyos éjjelek.
Egy álom az élet és ébredni nem merek.
Eltemetek napokat, éveket, perceket…
Ez lett a sorsom, egy napra mindent felteszek…
Ref.:1-szer


Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies